London válasza a párizsi vérengzésre

Hétfő délelőtti találkozóján David Cameron a titkosszolgálati szervek vezetőivel egyeztetett újabb intézkedések foganatosításáról a párizsi merényletsorozat hatására. Érdemi szigorítás a májusi választások előtt azonban nem várható.

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron vasárnap délután Párizsban tucatnyi kollégájával együtt részt vett a franciák által köztársasági menetnek nevezett demonstráción. Mint ismeretes, Párizsban az európai országok belügyminiszterei is tárgyaltak azokról a lépésekről, amelyek a hatékonyabb fellépést szolgálnák a nemzetközi terrorizmus Európára néző veszélyeivel szemben.

David Cameron egy mai Twitter-bejegyzésébe is megírta, a találkozó célja az volt, hogy bizonyosságot nyerjenek; az ország képes magát megvédeni egy terrorfenyegetés esetén.

A miniszterelnök felszólította a rendőrség és a katonaság vezetőit, hogy szorosabban működjenek  együtt és összehangoltan folytassák le akcióikat, amennyiben a helyzet és az ország biztonságának szavatolása megkívánja. Szó esett arról is, hogy továbbra is szigorú előírások szerint zajlik a fegyverhez jutási procedúra, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az illegális fegyverkeskedelem ne jelentsen kockázatot Britanniára. Ezért muszáj folyamatosan együttműködni a környező államok határrendészeti és titkosszolgálati szerveivel is.

Noha Cameron kijelentette, hogy az Egyesült Királyság ugyanolyan iszlamista szélsőséges fenyegetettséggel néz szembe, mint ami 17 ember halálát okozta Párizsban és környékén a múlt héten, a terrorellenes készültséget nem emelték fel a jelenlegi súlyosról kritikus szintre.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy fontos a titkosszolgálati módszerek átértékelése, és szabadabb kezet kell adni a szerveknek a brit polgárok kommunikációjának átvilágítására. Hangsúlyozta, elengedhetetlen megreformálni a lehallgatásokkal kapcsolatos jelenlegi törvényi szabályozást.

Ez azonban nehéz feladat lesz és David Cameron nem titkolta, hogy az átfogó reformra csak a májusi választások után kerülhet sor – és mint ígérte, garantálja annak elfogadtatását, amennyiben győztesként kikerülvén meghosszabbíthatja kormányfői mandátumát. A tervezet egyébként megütközést kelt a koalíciós partnerek körében is. Lényege többek között az is, hogy a szigetországban zajló internetes kommunikációban való kutatkodásban kibővítik az érintett hatóságok jogkörét. Azonban 9/11, valamint a 2005 júliusi londoni merényletek óta már így is hosszú pórázra engedett titkosszolgálati szervekkel szemben nagy a társadalmi elutasítottság.

Ám miként a BBC idézi, az MI5 vezetője, Andrew Parker figyelmeztetett a múlt héten, hogy ahogy a kommunikáció egyre inkább internet-alapú csatornákra tevődik át, úgy mélyül a szakadék a támadások tervezésének sikeres lefülelése és a szervek korlátozott forrásai között.

Eközben az emberi jogi bizottság aggodalmát fejezte ki a tervezet ellen, melynek második olvasata kedden kerül a Lordok Háza elé. A jövőbeli intézkedés értelmében átmenetileg kiutasíthatják a szigetországból azokat az állampolgárokat, akik ellen terrorcselekmény gyanúja áll fenn és valamely közel-keleti országból szeretne hazatérni. Az alsóházi és nemesi képviselőkből is álló bizottság szerint igen veszélyes ilyen tervezetet életbe léptetni még ideiglenes alapon is.

Bármennyire is nagy kihívás Európa számára az új biztonsági kihívások kezelése, remélhetjük hogy az intézkedések kellőképpen növelik majd a biztonságot, és védik meg a polgári szabadságjogokat is.