Gyengélkedik a holland gazdaság

Miközben David Cameron és Jacek Dominik pénzügyi biztos pótdíjbefizetés körüli harca folytatódik, nem szabad elfelejteni, hogy más államok, így Hollandia számára is nagy érvágást jelent a benyújtott uniós számla. A holland gazdaság már jó ideje nem a régi, maga Jeroen Dijsselbloem pénzügyminiszter is aggodalmát fejezte ki, szerinte a legnagyobb Benelux állam költségvetése nem „jövőálló”.

A holland gazdasági növekedés számára igazán nagy fordulópontot jelentett a 2008-as válság, hiszen Amszterdam azóta nem képes helyrerázódni: a belső fogyasztás csökkenő tendenciát mutat, a kereskedelem mértéke ugyancsak csökken, de a legnagyobb kihívást a munkanélküliségi ráta folyamatos növekedése jelenti. Jeroen Dijsselbloem pénzügyminiszter a 2015-ös költségvetési tervek bemutatásakor nem kertelt, a politikus egyértelműen kijelentette, hogy 2015 sem lesz könnyebb esztendő a holland állampolgárok számára, a megszorítási politika folytatódik, hiszen a válság hatása továbbra is jól érezhető.

Dijsselbloem szerint „Szükség van fájdalmas lépésekre, annak ellenére, hogy jövőre a gazdasági növekedés elérheti az 1,25 százalékot, és 2,2 százalékos költségvetési deficittel számolunk”.  Az Eurócsoport elnöke által vázolt adatok uniós szinten persze helytállók, ugyanakkor Hollandia számára az államháztartási mutatók sokkal szerencsésebben is alakultak már. A növekvő munkanélküli és szociális kiadások rányomják bélyegüket a kiadási szektorra, és a holland megszorítási politika ellenére Dijsselbloem rámutatott arra, hogy a kormány még mindig 15 milliárd euróval többet költ a kelleténél.

A leginkább aggasztó adatot a munkanélküliségi ráta jelenti, hiszen míg 2011 végén 419 ezer fő volt állás nélkül, 2014 augusztusában ez a szám meghaladta a 600 ezret. Dijsselbloem szerint a kormány egyértelmű célja a munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása, ennek érdekében pedig 2015-ben több mint 100 ezer új munkahelyet szeretnének létrehozni.  A korábbi eredmények ismeretében ez egészen ambíciózus gondolat, hiszen a helyi munkaerő-ösztönzést támogató programok eddig aligha voltak sikeresek, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan nőtt és a jövőben is növekedni fog a külföldi foglalkoztatottak száma. A Rutte- kormánynak ez nagy kihívást jelent, hiszen úgy kell orvosolnia a holland állampolgárok foglalkoztatásának kérdését, hogy közben a társadalmi feszültségeket minimalizálja.

Ebben a gazdasági környezetben Hollandia számára szerencsétlenül jött az uniós költségvetési korrekció, melynek értelmében az országnak december elsejéig 642 millió eurót kell a Közösség rendelkezésére bocsátania.  Bár Dijsselbloem kevésbé reagált hevesen a pótdíjbefizetésre, mint David Cameron, a holland politikus elmondta, hogy a közeljövőben magasabb fokú transzparenciát várna el az Európai Unió részéről, és kifogásolta a túl rövid befizetési határidőt is. Ennek ellenére a hollandok valószínűleg kifizetik a kért összeget, ugyanakkor annak jogosságát a britekhez hasonlóan továbbra is firtatják.