Elindult útjára az egységes bankfelügyelet

Az Európai Központi Bank felkészült az euróövezeti bankok egységes felügyeletével járó felelősség ellátására – jelentette ki hétfőn az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága előtt Daniele Nouy, az EKB felügyeleti testületének elnöke. Az európai bankunió egyik alappillérének számító egységes bankfelügyeleti mechanizmus kedden kezdte meg működését.

A 130 bankcsoport múlt héten lezárult átfogó állapotfelmérése lehetővé tette az Európai Központi Bank számára, hogy a lehető legszélesebb körű információval rendelkezzen a felügyelete alá tartozó pénzintézetek pénzügyi helyzetéről. „Az EKB felkészült az euróövezeti bankok egységes felügyeletével járó felelősség átvállalására” – jelentette ki Daniele Nouy, a felügyeleti testület elnöke, akit egy nappal az egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM) működésének megkezdése előtt hallgatott meg az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottsága.

„Készek vagyunk a feladatunk ellátására. Szigorúak és mélyenszántóak, de igazságosak leszünk, elszámoltathatók, de függetlenek” – biztosította hallgatóságát a francia bankárból az egységes bankfelügyelet élére került Daniele Nouy.

Emlékeztetett rá, hogy alig több mint két évvel a bankuniós projekt meghirdetése után rekordidőn belül sor került az eurózóna bankrendszerének tüzetes átvilágítására és november 4-én megkezdheti működését az egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM), ami a 2015-ben felálló egységes bankszanálási mechanizmussal (SRM) együtt az európai bankunió két fő pillérét képezi.

Nouy úgy vélekedett, hogy az euróövezeti bankok átfogó állapotfelmérése elérte a céljait, és az ennek során feltárt tőkehiányt az előírásoknak megfelelően kell majd pótolni. Emlékeztetett rá, hogy az átvilágítás a maga nemében páratlan volt: összesen 130 bank vett részt benne. 22 billió eurós eszközállományuk az eurózóna teljes banki eszközállományának több mint a 80 százalékára rúg. Az Európai Központi Bank irányítása alatt az illetékes tagállami szervek több mint 6 ezer szakértője vett részt a páratlan manőverben, amely számottevően növelte a banki eszközök minőségének átláthatóságát.

Az állapotfelmérés során több mint 800 egyedi portfóliót és 119 ezer hitelezőt vettek górcső alá. A művelet során összesen 136 milliárd új rosszul teljesítő kinnlevőséget azonosítottak be.

Az átfogó állapotfelmérés 24,6 milliárd euró tőkehiányt tárt fel 25 résztvevő banknál. Közülük azonban 12 új tőkekibocsátás révén 2014 során már betömte a lyukakat. A többieknek november 10-ig kell beterjeszteniük tőkepótlásra vonatkozó terveiket, ezt követően pedig 6-9 hónap áll majd rendelkezésükre a rések befoltozására. A tőkehiányt magánforrásokból kell biztosítaniuk, és ha az végképp nem lehetséges, csak akkor csapolhatják meg a közpénzből létrehozott védőhálókat, az állami támogatásra vonatkozó szabályok figyelembevételével. „Bízom benne, hogy a bankok belső intézkedések révén és a pénzpiacokon keresztül képesek lesznek előteremteni a hiányzó tőkét” – jelentette ki az egységes bankfelügyeleti testület elnöke.

Daniele Nouy szerint az állapotfelmérést széles körben hiteles műveletnek minősítették. Azokat, akiknél az a benyomás alakult ki, hogy túl alacsony a bankfeltőkésítés számlája, arra emlékeztette, hogy a felügyelet alá vont pénzintézetek 2013 júliusa óta több mint 200 milliárd euróval növelték a tőkéjüket.

Az elnökasszony szerint három feladat van még hátra. Először is, minél előbb be kell fejezni azoknak a bankoknak az újratőkésítését, amelyeknél a vizsgálatok hiányosságokat tártak fel. Másodszor: a tagállamoknak teljesíteniük kell azt az ígéretüket, hogy az egységes bankszanálási alapot egy megfelelő hitelnyújtó eszközzel erősítik meg. Végül pedig a bankunió akkor válik majd csak teljessé, ha az Európai Unión belül valamennyi pénzintézetre ténylegesen ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak majd, következetesen végrehajtott harmonizált szabályozással, az Európai Bankhatóság (EBA) által kidolgozott egységes szabálykönyv jóvoltából.

Daniele Nouy képviselők kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy az állapotfelmérés nem egyes országokról, hanem bankokról szólt, jóllehet az egyes tagállamok gazdaságának és bankjai tőkeellátottságának az állapota között fellelhetők összefüggések.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a tűréspróbák (szakzsargonban a stressz tesztek) nem tudnak minden kockázatra kiterjedni, de a most kimaradt rizikófaktorokat a későbbi felügyeleti felülvizsgálatok idején veszik majd sorra.

A felügyeleti testület elnökének meggyőződése, hogy az átfogó állapotfelmérés szükséges előfeltétele volt annak, hogy a kis- és középvállalkozások újra hitelekhez jussanak. „A banki mérlegek megtisztítása lényeges feltétele volt a reálgazdaság finanszírozásának, amennyiben a kereslet is újra erőre kap” – vette védelmébe a bankok átvilágítását az annak a pénzintézetek hitelezési képességére átmenetileg negatív hatása miatt kételyeket kifejező képviselőkkel szemben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EKB már elvégezte a munkáját, és most másokon a sor, hogy ők is megtegyék ezt.