Egyre kevesebb az egyetemista

Vége az egyetemista boomnak, folyamatosan csökken a hallgatók létszáma, tíz éven belül pedig több felsőoktatási intézmény további működtetése is veszélybe kerülhet.

Akárkit felvesznek egyetemre, ezért egyre több a diák – hallani gyakran a közhelyes megállapítást. Az első fele részben igaz, a második viszont már évek óta nem. Egyre kevesebb az egyetemista, a csúcs 2007-ben volt, azóta folyamatosan csökken a hallgatók létszáma. Hét éve közel 59 ezren iratkoztak be egyetemre, tavaly már csak 42 ezren. A csökkenésnek több oka van, a legfontosabb demográfiai. Nagyrészt azok jelentkeznek most egyetemre, akik 1994/95-ben születtek. A múlt század 90-es éveiben pedig jóval kevesebben születtek, mint tíz-húsz évvel korábban.  Egy másik jelentős ok, hogy a 90-es évek végén kezdődött egy trend, amikor olyan huszon- és harmincévesek is diplomaszerzésre törekedtek, akiknek korábban erre nem volt lehetőségük – például 1989 előtt és a 90-es évek elején viszonylag kevés jelentkezőt vettek fel az iskolák. A később diplomázók száma azonban az utóbbi években megcsappant: a mostani húszas, harmincas generáció tagjai akkor voltak 19 évesek, amikor – a fenti közhely alapján – „szinte mindenkit” felvettek egyetemre. 2008-ban az elsőévesek 22,6 százaléka volt több mint 26 éves, tavalyra ennek felére, 11,8 százalékra csökkent az arányuk.  A hallgatók létszáma a következő években is csökkenni fog, a születések száma ugyanis 2002-ben érte el a mélypontot, s csak 2008 körül mozdult el onnan. 1994-ben 66 370 gyerek született, 2002-ben már csak 50 814, s azóta is csupán két olyan év volt, amikor 60 ezernél több. Vagyis tíz éven belül legalább a harmadával-negyedével csökken a hallgatók száma. Ez komoly kihívás lesz az időközben felduzzasztott felsőoktatás számára, amelyet teljesen más diáklétszámra dimenzionáltak. A hazai egyetemek számára a bajt csak tetézi, hogy a hallgatók jelentős része külföldre, döntően Csehországba megy.