Elkezdődtek Juncker „állásinterjúi”

Az első „állásinterjúkkal” kedden célegyenesbe fordult az a folyamat, amelynek jövő héten el kell vezetnie a Juncker-bizottság végleges névsorának a kialakulásához és a tárcák elosztásához. Jean-Claude Juncker szerdán ül le négyszemközti megbeszélésre Navracsics Tiborral, aki „méltányos” ajánlatra számíthat.

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke kedden közleményben tudatta, hogy megkezdte az egyenkénti konzultációkat a tagállamok által jelölt személyekkel a biztosi testületbe. Sajtóhírek szerint a holland Frans Timmermans, jelenlegi külügyminiszter és a miniszterelnöki posztjáról távozó szlovén Alenka Bratusek voltak a reménybeli biztosok között, akik kedden részt vettek az „állásinterjún”.

A négyszemközti megbeszélés célja, hogy a Bizottság leendő elnöke meggyőződhessen a kormányok által javasolt személyek alkalmasságáról. Az EU-szerződés 17-ik cikkének 3-ik paragrafusa úgy fogalmaz, hogy „a Bizottság tagjait általános kompetenciájuk és európai elkötelezettségük alapján kell kiválasztani azon személyek közül, akiknek a függetlensége megkérdőjelezhetetlen”.

A várhatóan csütörtökig elhúzódó konzultációkat követően, várakozások szerint valamikor a jövő hét első felében Juncker közzéteszi majd a biztosjelöltek végleges listáját, amit az EU Tanácsának is el kell fogadnia, mielőtt a leendő elnök bejelentheti a biztosi tárcák elosztását és a majdani Bizottságon belüli munkaszervezést. „Ez nem várható a jövő hét közepe előtt” – áll Juncker szűkszavú keddi közleményében.

Kedd délután Belgium volt az egyetlen ország, amelyik még mindig nem nevezte meg a jelöltjét. Didier Reynders jelenlegi külügyminiszter és Marianne Thyssen EP-képviselő közül kerül ki a végleges befutó.

Juncker minél több nőt szeretne a testületébe, hogy elérje a jelenlegi Bizottság 9 fős létszámát. Eddig azonban csak Bulgária, Csehország, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Szlovénia és Svédország jelölt hölgyet, bár egy-két másik országnak, így Romániának is van „a tarsolyában” hölgy.

A magyar Navracsics Tibor szerdán találkozik Junckerrel, aki valószínűleg ismertetni fogja vele, milyen portfóliót szán neki a Bizottságában. Bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy a külügyminisztert nem fogja meglepni az ajánlat, amiről már tudhat néhány nap óta. Hogy ez végül a kormány által kiszemelt bővítési, szomszédságpolitikai poszt lesz-e, azt nem tudni, de nem lenne meglepetés, ha végül nem ez a verzió jönne be. Ezzel együtt jól tájékozott források szerint a magyar jelölt „méltányos” elbírálásban részesül majd és vállalható portfóliót kap.

Közben egyre biztosabbnak látszik az, hogy a gazdasági és pénzügyi portfólió, amit az utóbbi öt évben Olli Rehn felügyelt, mégis Pierre Moscovici, volt francia pénzügyminiszternek juthat. Ez a megoldás többeknek, de főleg Németországnak nem volt ínyére sokáig, mivel a rossz francia gazdasági helyzet miatt „kecskére a káposztát” megoldásnak tűnt. Juncker az Euractive és más sajtótermékek értesülései szerint úgy hidalná át a problémát, hogy alelnökként a költségvetési fegyelm feltétlen hívének számító finn Jirky Katainen felügyeletére bízná a gazdasági portfóliókat, köztük így Moscoviciét is.

Németország jelöltje, Günther Oettinger pedig megkaphatná a versenypolitikát, ami azért figyelemreméltó, mert a portfólió mindenkori birtokosának német vállalatok a leggyakoribb ügyfelei. Egy másik nehézsúlyú tagállam, Nagy-Britannia az Euractiv tudomása szerint megkapná a digitális területtel megfejelt belső piaci tárcát, ami hagyományosan a kulcsposztok közé tartozik a Bizottságban.

Sajtóhírek szerint Juncker még gondolkozik azon, hogy egy beruházásokért felelős biztosi posztot is létrehozzon, tekintettel arra, hogy a jelszó mostantól a növekedés beindítása lesz.

A tagállamok által jelölt politikusok névsora:

Ausztria: Johannes Hahn (eddigi regionális politikai biztos)

Belgium: Didier Reynders (külügyminiszter vagy Marianne Thyssen, EP-képviselő)

Bulgária: Kristalina Georgieva (eddigi uniós biztos)

Ciprus: Hrisztosz Sztiliniadesz, EP-képviselő (esetleg egy nő)

Csehország: Vera Jurova (eddigi regionális fejlesztési miniszter)

Dánia: Margrethe Vestager (eddigi gazdasági és belügyminiszter)

Észtország: Andrus Ansip (korábbi miniszterelnök)

Finnország: Jyrki Katainen (korábbi kormányfő)

Franciaország: Pierre Moscovici (korábbi pénzügyminiszter)

Görögország: Dimitrisz Avramopulosz (eddigi védelmi miniszter)

Hollandia: Frans Timmermans (jelenlegi külügyminiszter)

Horvátország: Neven Mimica (eddigi fogyasztóvédelmi biztos)

Írország: Phil Hogan (előző környezetvédelmi miniszter)

Lengyelország: Elzbieta Bienkowska (infrastruktúráért és fejlesztésért felelős miniszter)

Lettország: Valdis Dombrovskis (korábbi kormányfő)

Litvánia: Vytenis Andriukaitis (korábbi egészségügyi miniszter)

Luxemburg: Jean-Claude Juncker (elnök)

Magyarország: Navracsics Tibor (jelenlegi külügyminiszter)

Málta: Karmenu Vella (idegenforgalmi miniszter)

Nagy-Britannia: Lord Hill ( a brit felső ház korábbi elnöke)

Németország: Günther Oettinger (jelenlegi energiaügyi biztos)

Olaszország: Federica Mogherini (külügyminiszter)

Portugália: Carlos Moedas (miniszterelnökségi államtitkár)

Románia (Dacian Ciolos (jelenlegi agrárbiztos) vagy Corina Cretu (EP-képviselő)

Spanyolország: Miguel Arias Canete (korábbi mezőgazdasági miniszter)

Svédország: Cecilia Malmström (belügyi biztos)

Szlovákia: Maros Sefcovic (intézményközi kapcsolatokért felelős bizottsági alelnök)

Szlovénia: Alenka Bratusek (távozó miniszterelnök)