Legalább érettségi kell majd a polgármestereknek

Mindenki bevezetné, de alkotmányba ütközik, mi az? A polgármesterek végzettségi cenzusa, amelyet a múlt hónapban az utolsó utáni pillanatban dolgoztak bele az új választójogi törvénybe.

A Smer és a KDH csak azokat engedné polgármesteri funkcióba, akik legalább középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Robert Kaliňák a szavazás előtt még az önkormányzatok véleményét is megkapta, most viszont bejelentette: teljesen nyilvánvaló, hogy az új szabály alkotmányba ütközik. A belügyminiszter erről a TA3 televízióban beszélt. „Alkotmányellenes változásról van szó. Nem én javasoltam, a képviselők szavazták meg” – szabadkozott Kaliňák. Mint mondta, azok közé a jogászok közé tartozik, akik régtől azt a nézetet vallják, hogy a passzív választójog korlátozása összeegyeztethetetlen az ország alaptörvényével, amely kimondja, hogy minden polgárnak egyformán joga van köztisztségeket vállalni. Emlékeztetett viszont, hogy az emberek képzett polgármestereket szeretnének. „Ez gondot jelenthet a községi vagyon kezelésénél, mert írni és olvasni azért jó lenne, ha tudna a polgármester. De az is igaz, hogy aki indulni szeretne, annak joga van hozzá” – magyarázta. Az ember képességei nem ettől függnek, véli Miroslav Kusý politológus. „Sokaknak van érettségije,mégsem értenek ahhoz, amit csinálnak, úgyhogy ez nem mérvadó” – mondta Kusý. Szerinte egy ilyen cenzussal Szlovákia az egyetlen kivétel lenne az európai országok közt, ugyanis a kontinensen sehol nincs ilyen megkötés.  A változás ősszel érvénybe lép, az alkotmánybíróság viszont hatályon kívül helyezheti. Daniel Lipšic már jelezte, hogy pártja, a Nova beadvánnyal fordul a testülethez, ehhez azonban még biztosítania kell 30 képviselő aláírását is.  Az új választójogi törvényt egy másik változás miatt Kaliňák is megnyitná. Martin Poliačik (SaS) javaslatait akarja bedolgoztatni, amelyek a szavazatok mandátumokra való átszámításával kapcsolatos aránytalanságokat küszöbölnék ki, valamint lehetővé tenné az egymáshoz időben közel eső választások egyszerre történő lebonyolítását. Utóbbi lényege főleg a spórolás lenne: ha az emberek egyszerre szavaztak volna idén az államfőről és az EP-képviselőkről, azzal sok pénz megspórolt volna az állam. Kaliňák szerint viszont itt is alkotmányba ütköznének, ha emiatt néhány héttel lerövidítenék vagy meghosszabbítanák az illető tisztviselők hivatali idejét. Kellene tehát egy törvény arról, hogy mennyi az az idő, amennyivel ki lehet tolni vagy le lehet szűkíteni a hivatali időket. A törvény megnyitását idén decemberre tervezik.