Senkire nem lehet majd ráerőltetni a hibrideket

A tagállamok a jövőben törvényesen megtilthatják a területükön azoknak a génmódosított növényeknek a köztermesztésbe vonását, amelyek behozatalát EU-szinten engedélyezték. Erről kötöttek politikai megállapodást az uniós környezetvédelmi miniszterek.

Több mint egy évtizede tartó bizonytalanságnak vethet véget a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek csütörtöki megállapodása, ami megnyitja az utat a génmódosított termékek köztermesztésbe vonásának uniós joggal összhangban történő korlátozása és akár teljes tiltása előtt a tagállamokban.

A szakminiszterek luxembourgi ülésén elért politikai megállapodás (amit tehát még jogi megállapodásnak is meg kell majd erősítenie a Tanács első olvasatához) azt a 2001-ben elfogadott jogszabályt módosítja, ami a mai napig a GMO-k köztermesztési célú engedélyezésére vonatkozott a tagállamokban. A régi jogszabály azonban egy idő után csődöt mondott, miután a Tanácsban gyakorlatilag patthelyzet alakult ki a génmódosított terméket beengedni kívánó, illetve azokat tiltani szándékozó tagállamok között.

Mindennek az lett az eredménye, hogy több mint tíz év alatt mindössze egy termék a Monsanto MON810-es fantázianevű hibrid kukoricája kapott zöld utat az EU-tól. Ez azonban nem jelentett automatikus piacra jutást minden tagországban, miután több tagállam – köztük Magyarország – egy védzáradékkal távol tartotta a terméket az országtól.

A Bizottság a huzavonát megelégelve 2010-ben azt javasolta, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy beengedik-e vagy sem a területükre a génkezelt kukoricát és burgonyát. A javaslattól azonban még majdnem négy évnek kellett eltelnie, mire a tagállamok között létrejött a szükséges minősített többség a javaslat mellett. Erre került sor csütörtökön, amikor kihirdették a politikai megállapodást.

Ennek megfelelően a tagállamok ezután az uniós joggal összhangban korlátozhatják vagy akár teljesen is tilthatják a területükön azoknak a genetikailag módosított szervezeteknek a köztermesztésbe vonását (vetőmagokról van szó), amelyek egyébként átmentek az EU hivatalos engedélyezési eljárásán.

A kompromisszumos szöveg értelmében a tagállamok két kivételével lényegében bármilyen indok alapján korlátozhatják a GMO-kat. Csupán környezetvédelmi és egészségügyi okokra nem hivatkozhatnak, tekintettel arra, hogy az EU élelmiszerbiztonsági ügynöksége, az EFSA éppen e két szempont alapján terjeszt szakvéleményt ajánlásával a Bizottsághoz a kérelmem tárgyát képező génmódosított termékek engedélyezéséről.

A nyitott lista értelmében a tagállamok felhozhatnak környezetpolitikai, társadalmi-gazdasági, területrendezési és fejlesztési, mezőgazdasági, termőföld használatára vonatkozó és közjogi szempontokat a korlátozás és a tiltás mellett.

A Tanács kétlépcsős eljárásban állapodott meg. Első szakaszban a tagállam az engedély földrajzi behatárolását kezdeményezheti a Bizottságnál, amire ha az engedélyt kérő cég nem reagál érdemben, akkor az hatályossá válik.

Ha a cég mégis ellenezné a földrajzi korlátozást, akkor a tagállamok a fent említett indokok valamelyikére hivatkozva leengedhetik a sorompót a nem kívánt GMO-k előtt.

Úgy tudjuk, hogy az ezzel a lehetőséggel élő tagállamok a jogszabály hatályba lépését követően is fenntarthatják a meglévő védzáradékokat, jóllehet az Európai Bizottság jelezte, hogy az újabb tiltórendelkezéseknek – például a MON810 három év múlva megújítandó engedélyezése során- már az új szabályokon és nem a védzáradékokon kell alapulniuk.

A jogszabály hatályba lépéséhez még a Parlamenttel is meg kell állapodni, amire valószínűleg az év második felében kerül sor.