Brüsszel megállítaná a hógolyó effektust

Már 23 milliárd euró fölé emelkedett 2013 végére a kifizetetlen kohéziós politikai források összege. A költségvetési biztos célja annak elérése, hogy ez az összeg az év végéig ne növekedjen tovább. Janusz Lewandowski szerdán mutatta be a 2015-ös EU-költségvetés tervezetét.

Egy év alatt újabb 7 milliárd euróval nőtt és 23 milliárd fölé emelkedett azoknak a pénzügyi kötelezettségvállalásoknak az összege, amelyeket pénz hiányában nem volt képes a tavalyi év végéig kielégíteni az Európai Bizottság – közölte Janusz Lewandowski, uniós biztos, aki szerdán mutatta be a 2015-ös EU-költségvetés tervezetét.

A törvényesen járó, de az EU által források hiányában nem kifizetett felzárkóztatási (kohéziós) támogatások összege 2011 óta évről-évre növekszik. Lewandowski ennek a hógolyó-effektusnak a megállítását tűzte ki célul 2014-ben, abban bízva, hogy év végére legalább nem nő majd tovább az a 23,4 milliárd eurós hátralék, ami a tagállamoknak történő kifizetésekben felhalmozódott.

A biztos a BruxInfo kérdésére teljesen normálisnak nevezte, ha a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések között egy adott tárgyévben 6-7 milliárd eurónyi különbség keletkezik, amit aztán a rákövetkező évben kell pótolni a büdzséből. A tagállamok spórolása miatt azonban 2011 vége óta évről évre nagyobb mértéket ölt a probléma, aminek fő oka, hogy a kormányok a folyó éves költségvetésben nem biztosítanak elegendő forrásokat (tényleges kifizetéseket) a kötelezettségvállalások teljesítésére. Ha 2011-ben 11 milliárd euró volt a kifizetetlen számlák összege, akkor 2012 végén már 16 milliárd euró, és tavaly év végére elérte a 23,4 milliárd eurót.

A biztos elmondta, hogy 2014-ben a tagállamok csúcsra járatták a fizetési igényléseket, 4 milliárd euróval több számlát benyújtva az előzetesen vártnál. A lengyel nemzetiségű biztos most közölte, idén az a célja, hogy megálljt parancsoljon a növekedési trendnek és a megörökölt 23,4 milliárd eurón stabilizálja a hátralékot. Ehhez szerinte kedvező alapot nyújt, hogy idén – a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keret első évében – 10 százalékkal, körülbelül 10 milliárd euróval kevesebb számla beérkezésére számítanak a tavalyi évhez képest.

Lewandowski arra is felhívta a figyelmet, hogy idén már 20 milliárd eurónyi kohéziós politikai támogatást folyósítottak a tagállamoknak. Jelezte, hogy minden a költségvetésben rendelkezésre álló mozgásteret ki kíván használni idén, és a 2014-es költségvetés 4,7 milliárd euró összeget kitevő módosításával kívánja biztosítani, hogy legalább ne nőjön tovább ez az összeg.

A 2015-ös költségvetés a Bizottság tervei szerint lényegében az inflációval növekedne csak az előző évihez képest, mind a pénzügyi kötelezettségvállalások, mind pedig a tényleges kifizetések szintjén. Az előbbire 145,6 milliárd euró kiadás, az utóbbira 142,1 milliárd eurónyi kiadás jóváhagyását kéri Brüsszel a két költségvetési szervtől, a Tanácstól és az Európai Parlamenttől. Ez a 28 tagállam nemzeti össztermékének (GNI) 1 százalékával egyenlő. De, még így is elmarad a 2013-as büdzsétől, ami az előző pénzügyi időszak utolsó büdzséje volt – mutatott rá a biztos.

Lewandowski arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2014-es büdzsé több mint 73 százaléka még az előző hétéves időszakban elfogadott programok kifizetéséről szól. A 2015-ös büdzsének még mindig a kétharmada a régi kötelezettségvállalások teljesítésére megy majd el és egyharmadát fordítják majd az új hétéves időszakban jóváhagyott kiadásokra.

Kohéziós politikára jövőre 49 milliárd euró feletti összeg jut kötelezettségvállalások formájában, míg a tényleges kifizetések 51,6 milliárd euróval meghaladják ezt az összeget, még ha 5 százalékkal csökkennek is 2014-hez képest. A 2015-ös büdzsé legstabilabb fejezetének az agrárpolitikára fordítandó kiadások számítanak (43 milliárd euró feletti összegről van szó). A menekültpolitikára és a migrációra fordítandó források 140 százalékkal nőnek majd, és a külkiadásokat is megemelik majd az Ukrajna támogatására szánt összegek.

A Bizottság sorozatban most már a harmadik évben irányoz elő 1 százalékos csökkentést a személyi állományában is, és az 1 százalékos költségmegtakarítást a többi intézménynél is érvényre kívánja juttatni a 2015-ös büdzsében.

A költségvetés tervezetét külön-külön a Tanácsnak és az EP-nek is meg kell majd tárgyalnia és elfogadnia, amelyet követően valamikor ősszel 21 napja lesz a két intézménynek a megállapodásra. Ha ez nem sikerül a Bizottságnak rövid időn belül új tervezetet kell készítenie, amiről ha nem sikerülne év végéig zöldágra vergődni, akkor a 2014-es büdzsé alapján kell nekivágni az új évnek.