Tüzet és vizet kellett kibékíteni

Vajdaság Statútumának kidolgozása során „gyakran a tüzet meg a vizet kellett valahogy egymással kibékíteni”- nyilatkozta Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke a frissen kihirdetett  Statútumról.

„A Statútum kidolgozásának folyamata újszerű tapasztalatokat jelentett mindenki számára a politikai életben.” Pásztor úgy véli azért sikerülhetett a Statútum átdolgozása, mert pártja irányította a munkát. Véleménye szerint olyan pozícióban van most a VMSZ, amikor úgy politizálhat, hogy nem csak a saját érdekeinek megvalósulására összpontosíthat, hanem az ország érdekeit is képviselheti. A párt mintegy összekötő hídként funkcionálhat a köztársaság és a tartomány között. 

Annak kapcsán nyilatkozta ezt Pásztor, hogy megkezdődött Vajdaság Statútumának alkalmazása, miután május 20-án a köztársasági parlament jóváhagyta a dokumentum tervezetét. A dokumentumot ezt követően a Tartományi Képviselőház kétharmados többséggel véglegesítette. Ez azt jelenti, hogy a jelenlévő 108 képviselőből 91 a Statútum elfogadására szavazott. A gyűlés arról is határozott, hogy a tartományi előírásokat november 30-ig, az ügyrendi szabályzatot pedig 60 napon belül össze kell hangolni az új Statútum rendelkezéseivel. 

Ellenzék: Nem a rendkívüli helyzetben kellet volna erről szavazni

A tartományi Képviselőházban kilencen szavaztak az alapdokumentum ellen. A Szerbiai Demokrata Párt tagjai a Szerbiát sújtó árvízhelyzetre való tekintettel ellenezték az ülés megtartását. Milenko Jovanov, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője a Statútummal kapcsolatban így fogalmazott: „a most előttünk lévő szöveg azonos a korábbival, így az eddigi érvelésünk sem változott. Jelen pillanatban nem vitatkozhatunk ezekről a témákról, amikor az ország ilyen helyzetben van”- utalt a Szerbiában dúló árvízhelyzetre Jovanov.

„Elfogadtuk az új Statútumot. Ezzel mit értünk el? Elértük, hogy Vajdaság Szerbia alkotmányos, jogi keretei között létezik, sokkal szigorúbb és pontosított hatáskörrel” – nyilatkozta szkeptikusan Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője

Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke szerint is rossz időpontban folyt a Statútumról szóló vita, mivel szerinte az országban fenálló rendkívüli állapot és az árvízhelyzet miatt ez a téma nyugodtan várhatott volna még. A politikus szerint az Alkotmánybíróság döntése csak egy kifogás volt annak érdekében, hogy rákényszeríthessenek az emberekre olyan döntéseket, amelyek meg sem közelítik a vajdasági emberek igényeit. Utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság szerint jogi űr keletkezett volna a témában, ha nem módosítanak a Vajdaság Statútumán.

Aleksandra Jerkov a Demokrata Párt szóvivője szerint tény, hogy ezzel az új Statútum-szöveggel a vajdaságiak olyan jogait vették el, amelyek a korábbi Statútumban benne voltak. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azzal viszont elégedettek a párt tagjai, hogy elkerülték azt az alkotmányos válságot, amelyre akkor került volna sor, ha nem fogadják el a dokumentumot – nyikatkozta Jerkov a Blic szerb napilapnak.

Harcolni fognak a hatáskörök kibővítéséért

Pásztor István, a tartományi képviselőház és a VMSZ elnöke az ülést úgy értékelte: „Még egy lépés történt afelé, hogy az Alkotmánybíróság döntésével kialakult megoldhatatlannak tűnő probléma végül megoldódhasson.” Pásztor szerint inkább gesztusértékű, hogy a vajdasági parlament ülését követően a rendkívüli helyzet ellenére a köztársasági parlament ilyen gyorsan elfogadta a dokumentum-javaslatot. „Ez azt is  bizonyítja, hogy talán ilyen módon kezelhető a többi nyitott kérdés is a Vajdaságban”- mondta Pásztor a Danas szerb lapnak.

A VMSZ elnöke kijelentette a frissen kihirdetett Statútum kapcsán, hogy reálisnak tűnik az az elvárás, hogy az év végéig megszülessen a tartomány finanszírozásáról szóló törvény és módosuljon a tartomány hatásköreit definiáló jogszabály is.

A Statútumot ért vádakra, miszerint sok hatáskört elvettek a tartománytól, Pásztor így reagált: „az Alkotmánybíróság rendelkezései miatt a tartományi hatáskörök bővítésére most nincs lehetőség, de ha sor kerül az alaptörvény módosítására, akkor a VMSZ mindenképpen harcolni fog az autonómia kiszélesítéséért!”

A Statútum kihirdetése utáni megállapodás szerint még az idei év november 30-áig kell mindent összhangba hozni a most elfogadott Statútummal. E határidő mellett még vannak rövidebb intervallumok is kijelölve egy-egy feladat vonatkozásában.