Gázellátási „vészhelyzet” elhárításáról egyeztetnek a V4-ek

„Vészhelyzetnek’ minősítette Győri Enikő magyar EU-ügyi államtitkár az energiaellátás biztonságát meghatározó körülmények alakulását. Az első számú prioritás szerinte a gyors eredményeket ígérő megoldások segítése. Hozzátette, hogy az ügyben a visegrádi országok intenzív egyeztetést folytatnak.

Már a júniusi EU-csúcsra készülve tárgyalta kedden az EU Általános Ügyek Tanácsa – a tagállamok európai ügyi minisztereinek/államtitkárainak testülete – az európai klímapolitikának és az energiaellátás biztonságának a kérdését.

Mint Győri Enikő, EU-ügyekért felelős államtitkár az ülés után brüsszeli magyar újságírókkal találkozva elmondta, a júniusi EU-csúcs napirendjén három kiemelt téma lesz: a tagországok makrogazdasági folyamatait összehangoló „európai szemeszter” (köztük a nemzeti ajánlások) lezárása, a bel- és igazságügyi együttműködés megújítása, valamint és főként az európai klíma- és energiapolitika megvitatása.

Győri az utóbbi kérdéskört – azon belül is az energiaellátás ügyét – abszolút elsőbbséget igénylő kihívásként jellemezte, amelyben haladéktalanul gyors eredményeket kell tudni elérni. „Jól ismert célokról van szó, többségüket már a 2011-es magyar EU-elnökség idején elfogadtuk, mint az európai közös energiapiac adott határidőkre történő megteremtése, a szükséges fizikai hálózatok, összeköttetések kiépítése, vagy a gáz kétirányú forgalmának biztosítása” – emlékeztetett a magyar államtitkár, aki szerint magyar részről ezek kapcsán már minden lehetséges lépésre sor került. Így elkészült a magyar-szlovák vezeték is, méghozzá közpénzből, lévén, hogy „nem egy piacbarát projektről” volt szó, „de lehetnek esetek, amikor nem a piaci megfontolás, hanem az ellátásbiztonság stratégiai érdeke a meghatározó”.

Győri Enikő egyúttal utalt a visegrádi országok közötti intenzív egyeztetésre e témakörben. Jelezte, hogy a héten, a pozsonyi Globsec nevű biztonságpolitikai fórum margóján a V4-ek kormányfői külön megbeszélést tartanak ez ügyben, és mint fogalmazott, „konkrét eredmények várhatóak”. (A pozsonyi V4-csúcs előkészítése jegyében a négy ország európai ügyi tárcavezetői a keddi brüsszeli miniszteri találkozó alkalmával is előzetes egyeztetést folytattak.)

A BruxInfo kérdésére a magyar államtitkár elismerte, hogy a júniusi csúcson minden bizonnyal vita tárgya lehet a lengyel kormány által kezdeményezett „európai energia unió” kérdése is. Emlékeztetett, hogy a kérdés a napokban lezajlott varsói magyar-lengyel csúcstalálkozón is téma volt. Szavai szerint a magyar fél sok mindennel elviekben egyetért a lengyel felvetésből, fontosnak tartja azonban egyes elemek, valamint általában a sorrendiség további tisztázását.

Ami a klímapolitikát illeti, a júniusi csúcsnak nem kell új döntéseket hoznia, csupán „leltár készítéséről” lesz majd szó, ám e tekintetben is lehet jelentősége a helyes hangsúlyoknak. Az európai kibocsátás-csökkentési célkitűzések kapcsán a magyar államtitkár szerint még számos tényező nem kellően tisztázott, így nem megnyugtatóan rendezett a pontos tehermegosztás a tagországok között, illetve változatlanul nyitott kérdésnek számít, hogy mit lehet majd egyértelműen „tiszta energiának” tekinteni (itt ismert módon az atomenergia besorolása jelenti a problémát).

A teherviselés esetében Győri megjegyezte, hogy egyes – például északi – tagországok ma még hajlanának olyan „megosztásra”, amelyben azon tagországoknak írnának elő nagyobb kibocsátás-csökkentést, amelyekben ez a legköltséghatékonyabbnak ígérkezik. A visegrádi országok – Bulgáriával, Horvátországgal és Romániával kiegészülve – határozottan vitatják e megközelítés elfogadhatóságát. Győri egyúttal óvott attól is, hogy az EU összességében a túlzott vállalás hibájába essen a világ többi részéhez képest, annak minden versenyhátrányával együtt.

A „tiszta energia” kérdése kapcsán a magyar államtitkár ezúttal is megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy ez ügyben uniós szinten „technológia-semlegesen” kellene eljárni. Azaz, az elvárt eredmény megfogalmazása még történhet közösen, de a konkrét végrehajtás mikéntje, az ezt szolgáló energiafajta kiválasztása maradjon a tagországok dolga. Ellenkező esetben az uniós szint voltaképpen beavatkozna a tagállami „energiamérleg” mibenlétének meghatározásába, ami hatásköri túllépés volna.

A BruxInfo azon kérdésére, vajon a május 27-i informális EU-csúcs – amelyen a mai tervek szerint az európai választások eredményének fényében az Európai Bizottság leendő új elnökéről, személyének majdani kiválasztásáról lenne szó – válhat-e az ukrán válsággal foglalkozó formális üléssé, miként azt főként médiakörökben újabban többen sejtetik, Győri egyetértően válaszolt. Emlékeztetett rá, hogy a találkozó előtt két nappal esedékes az ukrán elnökválasztás, ami adott esetben könnyen eredményezhet olyan helyzetet, hogy az a Huszonnyolcak elsőszámú vezetőinek a reagálását is szükségessé teheti.