Martin Schulz új politikai kurzust sürget

Azt a jelöltet kell megválasztani az Európai Bizottság elnökének, aki többséget tud felmutatni a választások után az Európai Parlamentben – szögezte le a BruxInfónak és a Figyelőnek adott interjúban Martin Schulz, a balközép jelöltje, aki nem tart az EU-ellenes erők túlzott mértékű megerősödésétől.

„Arra a jelöltre kell esnie a választásnak, aki többséget tud felmutatni az Európai Parlamentben” – jelentette ki Martin Schulz, aki az európai szocialisták és demokraták húzóembere és bizottsági elnökjelöltje a május 22-25-i európai választások előtt.

Az Európai Parlament távozó elnöke a BruxInfónak és a Figyelőnek (az interjú rövidebb változata a hetilap április 17-i számában jelent meg) nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Tanácsnak a választások eredményének figyelembe vételével kell jelöltet megneveznie az Európai Bizottság élére.

„Az Európai Parlament szavazni fog a jelöltről, ezért az Európai Tanács helytelenül cselekedne, ha olyasvalakit jelölne, akinek a személye az EP számára nem elfogadható” – válaszolta a német szociáldemokrata arra a kérdésre, hogy mit szólna hozzá, ha pártjának esetleges győzelme ellenére nem őt választanák meg José Manuel Barroso utódjának.

Schulz a politikai programját firtató kérdésre közölte, hogy Európának változásra van szüksége. Olyan politikákra és kezdeményezésekre gondol, amelyek mindenki számára esélyt teremtenek és képesek helyreállítani a szolidaritáson és a versenyképességen alapuló prosperitást. Az EP búcsúzó elnöke szerint Európa nem önmagáért létezik, hanem az állampolgáraiért. Az intézményeknek olyan pragmatikus megoldásokat kell kínálniuk, amelyek az átlagemberek számára méltányos életet biztosítanak.

Az európai balközép elnökjelöltje úgy véli, hogy több tanulságot is le kell vonni a gazdasági és pénzügyi válságból. Az egyik tanulság, hogy a piac láthatatlan keze nem működik, ezért szigorú szabályokkal kell kordában tartani. Másodszor: a munkának előnyt kell élveznie a tőkével, a politikának pedig a piacokkal szemben. És végül: a gazdaságnak és a politikának vissza kell térnie a szolidaritáshoz és a társadalmi igazságossághoz. Egy szóval, le kell számolni a rövid távú előnyszerzést célzó megközelítéssel.

Martin Schulz úgy látja, hogy az elmúlt három évtizedben a jobboldal és a neoliberalizmus szabta meg az irányt. A dereguláció, a privatizáció és az adócsökkentés dogmává merevedett. Jogi keretek hiányában és az új technológiáknak köszönhetően a tőke szabadon áramolhatott a világ egyik pontjáról a másikba. A pénzügyi piacok kapzsisága és irracionális kilengései egyfajta kaszinókapitalizmushoz vezettek. Miközben a gazdagok gazdagabbá, a szegények szegényebbé váltak, a középosztály tagjai közül is sokan lecsúsztak.

„Szocialistaként meggyőződésem, hogy a javak igazságosabb újraelosztása új gazdasági és oktatási lehetőségeket teremtene az emberek számára. A második világháborút követően éppen azért következett be dinamikus és tartós gazdasági növekedés, mert az egész társadalom vásárlóereje megnőtt, és ez tömeges fogyasztást generált” – fejtette ki a politikus, aki szerint a javak igazságosabb újraelosztása éppen ezért növelné a belső keresletet és megnyitná az utat a hosszú távú növekedés előtt.

Az ötéves ciklusa végéhez érkezett EP elnöke Európát is bírálja azért, amit ő egyoldalú megszorításoknak nevez. Ez – mutat rá – ahelyett, hogy javított volna a bajba jutott országok helyzetén, tovább növelte az adósságukat, hiszen a gazdaságuk összezsugorodott. Schulz alternatívaként ambiciózus hosszú távú beruházási programot szorgalmaz, aminek az innovációra, az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre, és az infrastruktúra fejlesztésére kellene fókuszálnia.

Egy új politikai kurzusnak továbbá ösztönöznie kellene a nemzetek, a népek és a társadalom tagjai közötti szolidaritást. Ezt a társadalmi igazságosság és a munkavállalók jogainak előmozdítása, a bérek területén meglévő diszkrimináció felszámolása, a társadalmi kohézió és a környezetvédelmi fenntarthatóság révén képzeli el.

A szocialisták frontembere sem zárkózik el attól, hogy bizonyos hatásköröket visszaadjanak a tagállamoknak, illetve a régióknak. Szerinte az EU-nak el kellene döntenie, hogy mit lenne a leghelyesebb helyi, regionális, tagállami és mit, európai szinten kezelni. Európának szavai szerint arra kellene koncentrálnia, amihez a legjobban ért, és ahol a legtöbb hozzáadott értéket képviseli.

„Tényleg EU-szinten kell dönteni a WC-tartályok méretéről? Nem hiszem. Vissza kell nyesni a felesleges bürokratikus szabályozásokat” – fejtette ki az EP elnöke, hozzátéve, hogy a külvilággal folytatott kereskedelem, az energia és a külkapcsolatok terén ugyanakkor a tagállamok csak együtt, uniós zászló alatt képesek felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával.

Martin Schulz is tart attól, hogy a május végi EP-választásokat követően megerősödnek az EU-ellenes erők az Európai Parlamentben. Ennek okairól szólva rámutat arra, hogy európaiak milliói veszítették el a munkájukat és süllyedtek szegénysorba. Számos kormány az államcsőd szélére sodródott. Az adófizetők pénzéből pedig tízmilliárdokat költöttek bankok megmentésére, miközben a fiatalok munkanélkülisége sohasem látott szintre emelkedett.

A válság nem csak az idegengyűlöletet és a türelmetlenséget táplálja, de láthatóan aláásta a demokratikus politizálásba vetett hitet és az európai integráció melletti elkötelezettséget is. A krízis a demagógoknak és a populistáknak is muníciót szolgáltat. A német szociáldemokrata ezért az EU-ellenes erők számottevő megerősödésére számít, attól azonban nem tart, hogy képesek lesznek megbénítani az uniós intézmények tevékenységét. Arra számít, hogy az új helyzet szorosabb együttműködésre sarkallja majd a többi pártot a következő EP-ben.

Az európai szocialisták elnökjelöltje nem hiszi, hogy a német szociáldemokraták és más pártok buzgó igyekezete a Moszkvához fűződő kapcsolatok szorosabbra fűzésére is felelős lenne az Ukrajnában kialakult helyzetért. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet az interjúban, hogy Oroszországot, amely fontos energiaszállítója és felvevő piaca az EU-nak, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja és nukleáris hatalom, mint tényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Arra is emlékeztet, hogy a Nyugat és Oroszország együttműködésének számos pozitív aspektusa is volt és van. Személy szerint mégis nagyot csalódott Vlagyimir Putyinban. A Krím elcsatolását törvénytelennek és jogellenesnek tartja. Olyan felháborító cselekedetnek, ami a hidegháború vége óta a legnagyobb biztonsági fenyegetést jelenti Európában. Schulz kételkedik abban, hogy ha a Nyugat nem barátkozott volna korábban Moszkvával, akkor Putyin másképp viselkedett volna Ukrajnában. „Sohasem fogjuk megtudni, de lépései akkor még nagyobb fenyegetést is jelenthettek volna a biztonságra” – vélekedik a német szociáldemokrata politikus, aki szerint éppen a szorosabb gazdasági szálak és Oroszországnak az energiabevételektől való függősége miatt Európának elég nyomásgyakorlási eszköze van, a további szankciókat is ideértve Moszkvával szemben.

Az EU és Oroszország azonban szomszédok, és ezzel együtt kell élni – véli a Parlament elnöke. Egyetért azokkal, akik szerint Európának csökkentenie kell az orosz energiától való függőségét; ki kell építenie a belső energiapiacot és diverzifikálnia kell az energiaimportot. „Lényeges, hogy egy hangon szólaljunk meg, amikor a külföldi szállítókkal tárgyalunk” – szögezi le a politikus, aki szerint ugyanakkor az EU-nak nem lenne szabad rövidtávú gazdasági előnyökért feláldoznia a saját alapértékeit.

Martin Schulz parlamenti elnöki tisztségéből fakadó elfoglaltságával és sűrű menetrendjével indokolta, hogy miért nem tudott időt szakítani arra, hogy a kampány idején személyes jelenlétével is támogassa a magyar szocialistákat.

Az EP elnöke úgy ítéli meg, hogy a magyar kormánnyal folytatott vitában nem volt eredménytelen az EU és külön is az Európai Parlament fellépése. „Úgy látom, hogy az EU fellépésének köszönhetően Magyarország haladást ért el, vagy inkább nem romlott a helyzet. Az európai értékeknek való megfelelés kikényszerítéséről szóló vita nem ért véget, és folytatódni fog az európai választások után” – szögezte le az európai balközéppártok hivatalos jelöltje az Európai Bizottság élére.