Rövidebb munkaidővel próbálkoznak Svédországban

A göteborgi önkormányzaton tesztelik az ötletet, amelynek célja a dolgozók jólétének növelése. A helyi ellenzék szerint populista célok állnak a javaslat mögött.

Rövidítenék az általános munkaidőt a svéd vörös-zöld koalíció pártjai. Mats Pilhem, a Baloldali Párt (Vänsterpartiet) képviselője elmagyarázta, hogy egy csoporton tesztelik a rövidebb munkaidőt, míg egy másik kontrollcsoportként funkcionál majd, a fizetések mindkét esetben azonosak lesznek. A kísérlet legalább egy évig tartana, és kibővítenék az idősgondozókra is. A támogatók reménye szerint a rövidebb munkaidővel a dolgozók fizikai és mentális egészsége javulhat, valamint a foglalkoztatottságra is pozitív hatással lehet. Pilhem szerint a hosszabb munkaidő egyértelműen a teljesítmény rovására megy egyes szektorokban, főleg az idősek gondozásánál. „Reményeink szerint a dolgozók kevesebb betegszabadságot vesznek majd ki, és mentálisan valamint fizikailag is jobban fogják érezni magukat, ha rövidebb ideig dolgoztak” – mondta.

A göteborgi ellenzék szerint viszont a döntés nem más, mint egyszerű populizmus. A Mérsékelt Párt (Moderaterna) helyi képviselője, Maria Rydén kifejezte véleményét, miszerint a rövidebb munkaidő alulfoglalkoztatottsághoz vezethet az idősgondozásban, mivel ugyanannyi erőforrást (fizetést) követel meg a munkaadótól. Szerinte tanulmányok igazolják, hogy a rövidebb munkaidő nem okoz javulást a foglalkoztatottak egészségi állapotában.

Nem újdonság a kezdeményezés Svédországban, korábban Kirunában 16 évig tesztelték a hatórás munkaidő hatékonyságát 250 fő részvételével, azonban a tapasztalatok nem igazolták, hogy pozitív hatása lenne a dolgozók egészségére, továbbá az óvodákban nem volt működőképes a modell, mert az ideiglenes munkavállalók alkalmazásának költségei túl magasak lettek.

A hír nemcsak Svédországban, hanem az egész világon visszhangra lelt: beszámolt róla a The Independent, a Daily Mail, valamint a kínai Xinhua hírügynökség is. Az érdeklődés nem véletlen, hiszen a 30 órás munkahétről már évek óta vitázik a tudományos közösség, elsősorban közgazdászok és társadalomtudósok. Franciaországban már törvény írja elő a 35 órás munkaidőt, és egy a napokban hozott megállapodás a szakszervezetek és a munkáltatók között kötelezi a munkavállalókat, hogy munkaidejük lejártával kapcsolják ki céges telefonjaikat, és ne válaszoljanak e-mailjeikre. Bár ez kétségtelenül kímélheti egyesek idegeit, kritikusok kifogásolják, hogy a transznacionális vállalatokkal nem kompatibilis az új szabály – meglehetősen nehézkes kontinenseken átnyúló üzleteket kötni a különböző időzónák miatt.

A rövidebb munkaidő támogatói hangsúlyozzák, hogy nem csupán az általános jólét érzését emelné a rövidítés, hanem csökkenthetné az üvegházhatású gázok kibocsátását. A rövidebb munkaidő emellett a nemek közti egyenlőséget is elősegíthetné, hiszen a gyereknevelésből is egyenlőbben vehetnék ki részüket a szülők. A társadalmi egyenlőtlenség hatásait mérsékelheti, ha gazdagok és szegények egyaránt beoszthatják saját szabadidejüket – adott hangot véleményének Anna Coote, a New Economics Foundation brit agytröszt vezetője.