„Sosem voltak még ennyire megosztva az arab államok”

Nem hozott sok újat az Arab Liga kétnapos kuvaiti csúcstalálkozója. Szíria kérdésében összefogásra és a konfliktus politikai úton való rendezésére szólítottak fel, a palesztin-izraeli konfliktus esetében pedig kijelentették, hogy az arab államok sosem fogják Izraelt zsidó államként elismerni. Az Öböl-menti Együttműködési Tanács politikai krízisét nem tudták megoldani, hiszen a négy plusz egy érintett államfő közül három nem vett részt a találkozón.

Március 25-én és 26-án tartották az Arab Államok Ligájának éves csúcstalálkozóját Kuvaitban, ahol Tamim bin Hamad al-Thani sejk katari uralkodó átadta a soros elnökséget Kuvaitnak. A kis Öböl-állam a szervezethez való 1961-es csatlakozása óta most tölti be először az elnöki szerepet, célja pedig az arab államok gazdasági fejlődésének fellendítése.

Szabah al-Ahmed al-Szabah sejk, Kuvait emírje, felszólította az államokat az egymás közötti ellentétek feloldására, hiszen amíg azok léteznek, nem lesznek képesek egységesen fellépni egyetlen kérdésben sem. „Hatalmas veszély vesz minket körül, és nem fogjuk tudni elérni az arab együttműködést, ha nem leszünk egységben és nem tesszük félre különbözőségeinket”, mondta az emír a csúcstalálkozó nyitóülésén. 

Katar, Egyiptom és a Muszlim Testvérek

Bár nyitóbeszédében a kuvaiti emír nem említett név szerint egyetlen országot sem, nagy valószínűséggel a Katar és Egyiptom, Szaúd-Arábia, Bahrein és az Emírségek közötti konfliktusra utalt. Nemrég Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek visszahívták nagyköveteiket Dohából, mert Katar támogatja a Muszlim Testvéreket, ezáltal pedig a terrorizmus, hiszen a szervezet mind Egyiptomban, mind pedig Szaúd-Arábiában terrorszervezetté van nyilvánítva. Katar természetesen tagadja a terrorizmussal kapcsolatos vádakat, és kijelentette, hogy bár Rijádhoz, Abu Dhabihoz és Manamához hasonlóan ő is tagja az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak (Gulf Cooperation Council, GCC), a szervezeten belül szabadságot élveznek a tagországok saját külpolitikájuk megválasztására.

A krízisben eddig Kuvait töltötte be a mediátorszerepet, és sokan remélték, hogy a Liga csúcstalálkozóján végre feloldhatják az ellentéteket. Ez azonban több akadályba is ütközött. Sem az Emírségek, sem Bahrein, sem pedig Szaúd-Arábia nem volt reprezentálva az államfőjük által, így érdemi tárgyalásra nem kerülhetett sor. Nabil Fahmi, Egyiptom külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy Katarral jelenleg lehetetlen kompromisszumra jutni, hiszen túl mély a seb. Kuvait külügyi államtitkára, Khalid al-Dzsarallah pedig úgy látta jónak, ha a kérdést a GCC házán belül oldják meg, és nem viszik fel az Arab Liga szintjére. 

Adli Manszúr egyiptomi elnök megkérte az arab államok igazságügy- és belügyminisztereit, hogy még június vége előtt üljenek össze, hogy megvitassák az arab terrorizmusellenes egyezmény végrehajtását. Az elnök nem említette nevén a Muszlim Testvéreket, azonban  kijelentette, hogy a Liga államainak nem szabad menedéket nyújtaniuk olyan terroristáknak, akik más tagállamokban körözés alatt állnak.

Kevés az esély a szír béketárgyalások folytatására

A csúcstalálkozón természetesen Szíria kérdése is felmerült. Az ország széke azonban üresen maradt, hiszen Bassár al-Aszad rezsimjének vérengzései miatt 2011 márciusában felfüggesztették az ország tagságát az Arab Ligában. A 2013-as dohai csúcstalálkozón felajánlották az ellenzéki Szíriai Nemzeti Koalíciónak a lehetőséget, hogy képviselje az országot, ezt Algéria, Irak és Libanon viszont nem támogatták, ezért a Liga úgy döntött, hogy a megfelelő jogi procedúra nélkül ez mégsem valósulhat meg. 

Az SZNK vezetője, Ahmad Dzsarba azonban meghívást kapott a találkozóra, aki kritikával illette a tagországokat, amiért nem engedték, hogy hivatalosan is képviselje Szíriát, hiszen ezzel a döntéssel aláásták a lázadók pozícióját. „Őszintén szólva az, hogy Szíria székét üresen hagyták, egy világos üzenet Asszadnak, hogy gyilkolhat, és hogy az a szék arra vár, hogy megoldja a háborúját. Nem azt kérem, hogy üzenjetek hadat, hanem azt, hogy támogassátok az ügyünket, és találjatok egy megoldást, ami garantálja népünk és országunk érdekeit”, mondta Dzsarba. Arra is felkérte az arab államokat, hogy gyakoroljanak nyomást a nemzetközi közösségre.

Az arab országok külügyminiszterei még vasárnap, a találkozó előkészítő ülésén sürgették az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy rendeljen el tűzszünetet és tegyen lépéseket a szír helyzet megoldásának érdekében, hiszen a genfi béketárgyalások már kudarcba fulladtak, továbbiak pedig jelenleg nem kivitelezhetők Lakhdar Brahimi, az ENSZ és az Arab Liga közvetítője szerint, aki szintén felszólalt a csúcstalálkozón. Brahimi szerint az egész régió veszélyben van, hiszen könnyen belesodródhat bárki a konfliktusba. Felszólított ezért, hogy megújult erőfeszítéssel próbáljon minden érintett politikai megoldást találni a válságra, amely már több mint három éve tart.

Brahimi leginkább Libanonért aggódik, hiszen ez az az ország, amelyik a legkönnyebben belesodródhat a háborúba. A közelmúltban összecsapások voltak az ország északi részén a szunniták és az alaviták között, a síita Hezbollah által irányított területeken pedig pokolgépek robbantak. 

Izrael mint zsidó állam nem fogadható el

A kétnapos találkozón a palesztin-izraeli kérdés is felmerült. A miniszterek felszólították az államokat, hogy havonta százmillió dolláros pénzügyi segélyt biztosítsanak a Palesztin Hatóságnak, valamint utasítsák el Izrael zsidó államként való elismerését, továbbá jóváhagytak egy kartát egy bahreini székhelyű arab emberi jogi bíróság létrehozásáról. 

A miniszterek Izraelt tették felelőssé a békefolyamat sikertelenségéért, valamint tiltakoztak a zsidó kolónia ciszjordániai terjeszkedése és Jeruzsálem „judaizációja” ellen.

A palesztinok még az 1990-es évek elején ismerték el Izrael állam létét, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban ahhoz is ragaszkodik, hogy ismerjék el az állam zsidó voltát, és mondjanak le a palesztin menekültek visszatérési jogáról. Mahmud Abbász palesztin elnök azonban kijelentette, hogy sosem fogja zsidó államként elismerni Izraelt. 

„Sosem voltak még ennyire megosztva az arab államok”

Dzsamal Khasoggi szaúdi kommentátor azt nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek, hogy sosem voltak még ennyire megosztva az arab államok. Nem csak a szír kérdés felett vannak ellentétek, hanem az egész arab tavaszt másként értékelik. Néhány állam a 2011-es autokrata rezsimek elleni forradalmakat negatívan szemléli az arabokra nézve, mások viszont pozitívan értékelik. 

Az Emirates Egyetem professzora, Ebtiszam al-Qitbi szerint mind Asszad, mind pedig Irán hasznot húz abból, hogy meg vannak osztva az Öböl államai. Az arab tavasz miatt kialakult arab országok közötti viták károsan hatottak néhány országra, Irán pedig közben arra törekszik, hogy jó kapcsolatot építsen ki a külvilággal. Bírálta, hogy a hat ország nem hajlandó összefogni és konszenzusra jutni, és hogy a Liga magára hagyta a szír ellenzéket a konferencián – ők legalább is így értékelik az elmúlt két napot.

A következő csúcstalálkozóra 2015 márciusában kerül sor Kairóban.