Új mandátummal mennek Strasbourgba a görögök

Új mandátumot kapott kedden a görög elnökség a tagállamok pénzügyminisztereitől a tárgyalások folytatására és befejezésére az Európai Parlamenttel a leendő egységes bankszanálási mechanizmusról. A görög pénzügyminiszter szerdán személyesen utazik Strasbourgba, hogy megkösse az alkut a képviselőkkel.

Több órával tovább tartott a tervezettnél kedden a pénzügyminiszteri tanács ülése, amelynek az egységes bankszanálási mechanizmusra vonatkozó tanácsi álláspont módosítása, és az EP álláspontjához való közelítése állt a homlokterében. Függetlenül attól, hogy a késő délelőtti nyilvános vita továbbra is mély törésvonalakat mutatott a tagországok és a képviselők álláspontja között, a görög elnökség estére megkapta azt a mandátumot, amivel reményei szerint képes lesz megegyezni az EP delegációjával a szerdára tervezett trialóguson (háromoldalú egyeztetésen, aminek a Bizottság is résztvevője).

Jannisz Szturnarasz az ülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy szerdán ő és Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke személyesen utaznak az egyeztetésre Strasbourgba, hogy együttes erővel rávegyék a képviselőket az alkura. Szturnarasz ugyanakkor nem volt hajlandó érdemi részleteket elárulni az új mandátumról. Mindössze annyit mondott, hogy léteznek bizonyos elképzelések a majdani egységes bankszanálási alap nemzeti alkotóelemei közös felelősségvállalásának felgyorsítására. Ez engedménynek számítana a Tanács részéről, hiszen a tagállamok közös álláspontja szerint az egyes tagállami komponensek kezdetben csak minimálisan vállalnának felelősséget egy másik ország bankjaiért, és csak egy tízéves átmenet után válna valóban közösségivé a bankszanálási alap.

Szturnarasz elmondta, hogy a görög elnökség ülés előtt köröztetett javaslata hat fő nyitott kérdésben próbált előremozdulni. 1. Ki legyen a végleges bankszanálási hatóság. 2. Ki döntse el azt, hogy egy bank megérett-e a rendezett felszámolásra vagy sem? 3. Milyen döntéseket hozhasson az egységes bankszanálási hatóság, amikor plenáris, illetve a szűkebb végrehajtói formátumban ülésezik? (Itt úgy néz ki, hogy a vita legtöbb résztvevője egyetértett azzal, hogy 5 milliárd eurós bankszanálási költség felett kelljen plenáris szinten döntést hozni). 4. Milyenek legyenek a szavazási szabályok, ha plenáris szinten hoz döntést a hatóság? 5. Hogyan erősítsék meg az egységes bankszanálási alap tűzerejét (kapjon-e állami garanciákat ahhoz, hogy a piacról vehessen fel kölcsönt – ezt sokan nem támogatják)? 6. Végül pedig az egységes bankszanálási alaphoz való nemzeti hozzájárulás kérdése.

A nyilvános vitából kirajzolódott, hogy még az EP-től legtávolabb álló Németország is hajlik annak elfogadására, hogy a bankszanálási alapnak kezdetben nagyobb tűzerővel kellene rendelkeznie, kiváltképp úgy, hogy külön pénzügyi védőhálót (ilyen lehetne az ESM) nem adnak melléje, csak később, amikor már amúgy is erősebb lesz.

A vitán felvetődött a bankalap feltöltésére adott tízéves időszak lerövidítése is (5 és 8 év között terjedtek a javaslatok), továbbá a tagállami komponensek közösségiesítésének (közös felelősségvállalásának) a felgyorsítása is.

Az Európai Parlament, amely számos kérdésben élesen szembemegy a tagállamokkal, már jelezte, hogy az egyeztetések eredményétől függetlenül április közepi, mandátumának lejárta előtti utolsó plenáris ülésén mindenképpen szavazni fog a rendelettervezetről. A Tanácsnál és a Bizottságnál remélik, hogy márciusban sikerül megállapodni a jogszabályról. Ezt reméli Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke is, aki a kormányközi megállapodásról folyó tárgyalásokat vezeti.

A kormányközi megállapodás a tagállami hozzájárulások majdani alapnak történő átutalásának módozataival foglalkozik elsősorban, és a tárgyalások lezárásával megvárnák a megállapodást a csomag egészéről az EP-vel.