A háború női áldozataiért harcol Koszovó

Atifete Jahjaga, Koszovó elnöke nemzeti tanácsot hozott létre a háború alatt nemi erőszakot elszenvedettek számára annak érdekében, hogy kérésekkel és jogaik követelésével élhessenek. Az alakuló ülésén hangzott el a tanács legfontosabb célja, amely Jahjaga szerint „elkötelezettségük kifejezése amellett, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények sem maradhatnak büntetlenül, illetve nem tekinthetőek más típusú bűntettekhez képest kevésbé súlyosnak”.

Még tizenöt évvel a koszovói háború után sincsenek pontos adatok arra nézve, hogy pontosan hány nőt erőszakolhattak meg az 1998-1999-es konfliktus alatt, mivel az áldozatok jelentős része nem mer előállni az őt ért sérelmekkel a megbélyegzéstől való félelem miatt.

A Human Rights Watch szerint körülbelül 96-ra tehető az ilyen esetek száma, melyek jugoszláv és szerb katonákhoz köthetők.

A 2012-es törvény, mely előnyöket biztosít a háborúban részt vett veteránok, illetve az annak következtében károsultak számára, nem érinti a háborús nemi erőszak elszenvedőinek helyzetét.

Mivel ezt nehezményezték, a hatóságok ígéretet tettek, hogy a törvényt úgy módosítják, hogy elismerje az áldozatok jogait.

Nenad Rasic szociális és jóléti miniszter elmondása szerint azonban a jogszabály ilyen jellegű megváltoztatása nem szerepel a költségvetési előrejelzésekben, továbbá nem része a 2014-2016-os középtávú kiadási tervnek sem. Ezen kívül arra sem lenne lehetőségük, hogy felbecsüljék a módosítás esetleges hatását a költségvetésre, mivel továbbra sem rendelkeznek pontos számadatokkal az áldozatokról.

Jahjaga szerint egy ilyen érzékenységgel bíró téma esetében a számszerűsített adatok mellékesek, mivel a „probléma akkor is teljes körű figyelmet érdemelne, ha csupán egyetlen áldozatról lenne szó”.

Már tavaly márciusban heves vita alakult ki a háború alatti nemi erőszak kapcsán, mely során magas beosztású személyek negatív megnyilvánulása következtében jogi aktivisták vonultak Pristina utcáira.