Zoran Djindjic volt kormányfő meggyilkolásával kapcsolatos új információkat tartalmazó aktákról beszélt a Dnevnik című lapnak Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője. Azt, hogy pontosan mi van az iratokban Kacin nem kívánta kommentálni, de azt elmondta, bár maga nem látta azokat, viszont mégis megbízható információkat kapott létezésükről.
Szerbiában az indulatok máris felforrtak a hír körül, hiszen ezeket a dokumentumokat fel lehetne használni, ha új nyomozást indítanának a Djindjic-ügyben. A jelentéstevő úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági fellendülés és az európaiság csakis akkor valósulhat meg a délszláv országban, ha Szerbiában minden kétséget kizáróan érvényesül a jogállamiság. Ahhoz pedig, hogy ez létrejöhessen a kormányfő meggyilkolásának felülvizsgálata során előfordult hibákat is ki kell javítani.
Hiszen ahhoz, hogy a jogállamiság – amely az EU-tagság központi kritériuma – valóban új alapokon jöhessen létre, „tisztázni kell minden nyitott kérdést a biztonsági szolgálat működésével kapcsolatban, és annak viszonyát a szervezett bűnözéssel, valamint a politikai struktúrával”. Mindezek pedig szorosan összefüggnek a Djindjic elleni merénylettel Kacin szerint. Szerbiai tisztségviselők pozitívan reagáltak arra a felvetésre, hogy Szerbia feladatai közé sorolták a Djindjic-gyilkosság politikai hátterének megvilágítását. Nikola Selakovic igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy egyszer s mindenkorra pontot kell tenni a kérdés végére.
Szerbiára figyel a világ
A most feltárt iratok úgy tudni Szerbián kívül vannak, arról hogy pontosan hol, viszont nem nyilatkozott Kacin. A Vecernje novosti cikke szerint nem kizárt, hogy Zágrábban találhatóak, hiszen összefüggésben lehetnek a szintén politikai indíttatású Curuvija-gyilkossággal. Az újságíró-gyilkosság vádlottjának, Radomir Markovicnak a neje pedig éppen Zágrábban tartózkodik.
Rajko Danilovic ügyvéd, aki a meggyilkolt miniszterelnök családjának képviselője azt mondta, „természetes, hogy egy ilyen esemény kivívja Európa és a világ hírszerző szolgálatainak figyelmét. Logikus, hogy vannak olyan titkos adatok, amelyeket ezek a szolgálatok rejtegetnek, azonban ha ezeket átnyújtanák Szerbiának, az nagyban megkönnyítené a munkánkat”.
„Szerbiának be kell bizonyítania, hogy a Milosevic-rendszer titkosszolgálati eszközeitől megszabadult, és az eddig még nem tisztázott ügyek is rendeződni fognak”, mondta Kacin az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, ahol Szerbia előrehaladásáról az európai integrációban tárgyú éves jelentés vitája zajlott. A megnyitó beszédében Kacin hangsúlyozta, Szerbia nem engedheti meg magának, hogy a csatlakozási tárgyalások során kétség merüljön fel az intézményei hitelességét és stabilitását illetően.
Legija vallomása itt is fontos lehet?
Milorad Ulemek „Legija”, aki kulcsfontosságú információkat szolgáltatott Slavko Curuvija újságíró meggyilkolásával kapcsolatban, ebben az ügyben is fontos adatokat adhat. Natasa Kandic, a belgrádi Emberi Jogi Alap elnöke olyan hiteles tanúnak tartja őt, aki végre a kormányfő meggyilkolásával kapcsolatban is elmondhatja a teljes igazságot még ha az politikai köröket is érint. Azonban úgy véli nem valószínű, hogy Legija kiadná ezeket az információkat.
Djindjic, mint a demokrácia megtestesítője
A merényletet 2003. március 12-én a szerbiai kormányépület udvarának bejárata előtt követték el. A miniszterelnököt a szemben levő épületből lőtték le, amint épp az autójából szállt ki. A kormányfő meggyilkolása után nyilvánvalóvá vált, hogy Szerbia egyfajta választási helyzetbe került. Vagy véglegesen megszilárdul a jogállam, vagy egy a jogokat megtipró, a „politikai alvilágra” támaszkodó, Európától leszakadó állammá válik.
Végül Djindjic temetésén több százezren nyilvánították ki a demokrácia és a jogállamiság iránti elkötelezettségüket. Tulajdonképpen ekkor született meg a mítosza is a politikusnak, aki Milosevic egyik legádázabb ellenfeléből a mai reformutópiák megtestesítőjévé vált. Nem véletlen tehát, hogy Szerbia uniós csatlakozási folyamatának kezdetén ismét előveszik az ügyét.
Nagy Orsolya