Francia katonák tovább maradnak Afrikában

Valószínű, hogy az ENSZ a tervezett hat hónapon túl meghosszabbítja a Közép-afrikai Köztársaságba vezényelt francia erők mandátumát – mondta csütörtökön Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter.

    „Valószínű, de majd a kellő időben tájékoztatást adunk” – fogalmazott a tárcavezető az RTL kereskedelmi rádióban az esetleges hosszabbításra vonatkozó kérdésére. Az ENSZ december 5-én engedélyezte a nemzetközi erőknek a rend helyreállítását a Közép-afrikai Köztársaságban, hat hónapra vonatkozó, meghosszabbítható záradékkal. 

    „Hat hónapra van mandátumunk az ENSZ-től. Utána ez megújítható. De a végére az kell, hogy maguk a NATO-erők, azaz a kéksisakosok jöjjenek, mert különben az ország folyamatos atrocitások áldozatává válik, és félő, hogy káosz alakul ki, és nagyon veszélyes, ha egy ország Afrika közepén, az olyan rizikós övezetek közelében, mint a Száhel-övezet, Afrika Szarva és a Nagy-tavak, összeomlik” – mondta Le Drian.

    A kialakult helyzetről a miniszter elmondta, hogy a francia erőkkel „a valamivel több mint 4 millió lakosú országnak sikerült elkerülnie a legrosszabbat, ahol a lakosság egynegyedét kitelepítették, ahol több mint egy éve folytatódnak a kegyetlenkedések, az ismétlődő mészárlások, a drámai, elviselhetetlen jelenetek, katasztrofális humanitárius helyzettel”.

    „Nekünk köszönhetően csökkent a feszültség Banguiban, és lehetővé vált, hogy az afrikai erők fokozatosan megérkezzenek, de még messze vagyunk az eredménytől” – hangsúlyozta a miniszter.

    A Séléka muszlim lázadócsoport tavaly döntötte meg a keresztény Francois Bozizé államfő hatalmát, ami után az egykori francia gyarmaton véres összetűzések törtek ki a muszlim szövetség zsarnokoskodó fegyveresei és az ellenük fellázadt keresztények között. A vérontások beszüntetésére Franciaország – az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyásával – tavaly decemberben katonai erővel beavatkozott. Párizs eddig 1600 fegyverest küldött a mintegy 6000 afrikai békefenntartó mellé. A konfliktus nyomán már több mint ezren vesztették életüket, és a lakosság több mint ötöde kényszerült otthona elhagyására.

    December elején Francois Hollande államfő azt ígérte, hogy a francia beavatkozás, amelynek elsődleges célja „a lakosságot terrorizáló milicisták és a fegyveres csoportok lefegyverzése, gyors és hatékony lesz”. 

    A francia alkotmánynak megfelelően a nemzetgyűlésnek szavaznia kell a katonai hadművelet meghosszabbításáról, amennyiben az meghaladja a négy hónapot. Erre a kormány bejelentése szerint február 25-én kerülhet sor.