Durvul a helyzet az ukrán fronton

Az ukrán helyzet eszkalálódásával párhuzamosan több EU-t képviselő politikus is homályos, illetve – Stefan Füle bővítési biztos – eléggé világos utalást tett arra, hogy az Európai Uniónak fel kellene kínálnia a csatlakozás perspektíváját Ukrajna számára. Ukrajna volt a szombati müncheni biztonsági konferencia központi témája is, miközben a visegrádi országok is felkészülnek minden eshetőségre.

Ukrajna vált a hétvégi Müncheni Biztonsági Konferencia központi témájává, amelyen az ukrán válság mélyülésével egy időben rész vett az amerikai és orosz külügyminisztertől, az EU és a NATO vezető tisztviselőin át, az ukrán kormány és ellenzék exponált vezetőiig egy sor neves személyiség. Eközben az elmúlt hét utolsó napjaiban külön is megszólalt az ügyben a német kancellár, a lengyel miniszterelnök pedig Brüsszelben és Berlinben lobbizott a kérdéskör kapcsán, és egyeztetést tartottak a „visegrádi országok” is.

Az élénkülő figyelmet még hangsúlyosabbá tette egy sor fejlemény. Ezek közé tartozott Dmitrij Bulatov, egy hete eltűnt ellenzéki aktivista szabadulása, illetve a kegyetlenül megkínzott és összevert politikus nyilatkozata arról, hogy állítása szerint az ukrán kormányt támogató orosz biztonságiak vehettek részt az elrablásában. A másik, nagy feltűnést keltő hír az ukrán hadsereg azonnali „rendteremtést” követelő nyilatkozata volt.

Münchenben a legnagyobb érdeklődés John Kerry amerikai külügyminiszter és Anders-Fogh Rasmussen NATO főtitkár szavait kísérte, akik egyaránt mélységes aggodalmukról beszéltek, különösen az ukrán hadsereg esetleges aktivizálódása kapcsán, és mindketten visszafogottságra intették Oroszországot. „A hadseregnek semlegesnek kell maradnia” – szögezte le Münchenben Rasmussen, aki különösen nyugtalanítónak nevezte orosz rakéták és harci gépek megjelenését Kalinyingrádban és Fehéroroszországban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sem maradt adós a válasszal, aki a már ismert módon „felbujtással” vádolta a nyugati országokat és szövetségeket, és aki szerint a tüntetők valójában terrorista és antiszemita szélsőségesek, akik ukrán rendőröket bántalmaznak, sőt, kínoznak, (egy órákon át fogva tartott, Molotov-koktéltól megégett rendőr esete vált ismertté ennek kapcsán).

Lavrov egyúttal az orosz diplomácia határozott rosszallásának adott hangot amiatt, hogy az Euronews TV-csatorna hitelt érdemlő információként tálalta, hogy Bulatovot állítólag „oroszok” kínozták meg. „Én sokkal óvatosabb lennék az efajta értesülések terjesztésével… amikor a csatorna finanszírozásában 17 százalékos az orosz részesedés” – jegyezte meg sokatmondóan.

Az orosz nyomás további megnyilvánulásaként Moszkvában bejelentették, hogy az orosz kormány mindaddig tartózkodik az ukrán állampapírok – egy orosz-ukrán megállapodásban kilátásba helyezett – vásárlásának a megkezdésével, amíg nem alakul új kormány Kijevben a múlt héten beáldozott Mikola Azarov vezette kabinet helyett. A tervek szerint első körben 2 milliárd dollárnyi ukrán állampapír orosz megvásárlása volna esedékes.

John Kerry mindenesetre „az amerikai nép” és személyesen is Barack Obama elnök támogatásáról biztosította az Ukrajnában reformokért küzdőket. Herman Van Rompuy EiT-elnök pedig úgy fogalmazott, hogy „Ukrajna jövője az Európai Unióban van”. Ez utóbbit egyesek máris egy majdani ukrán EU-tagság lehetőségének beígéréseként értelmezték, jóllehet, Van Rompuy nem ment el idáig, miként a hivatalos EU-álláspont is mindeddig a „mindent, kivéve a tagságot” elv talaján állt az EU-ukrán viszony lehetséges fejlődését tekintve.

Van Rompuy-nél is tovább ment azonban Stefan Füle, bővítési biztos, aki a müncheni konferencián azt mondta: „Ha komolyan segíteni akarunk Európa ezen részének az átalakításában, a társulási megállapodás csak az első lépés. A következőnek meg kell mutatnia a fényt az alagút végén. Nem alakíthatjuk át Európát anélkül, hogy nem alkalmaznánk a leghatékonyabb eszközt, a bővítést” – jelentette ki az Euobserver szerint Stefan Füle.

A szombati müncheni konferencia előtt két nappal megszólalt Angela Merkel kancellár is, aki Berlinben „jogosnak és igazolhatónak” minősítette az ukrán ellenzék követeléseit, és hangsúlyozta, hogy a tiltakozás lehetőségét biztosítani kell. Merkel azon a sajtóértekezleten beszélt erről, amit Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen tartottak kettőjük találkozója után. A megbeszélésre az utóbbi kérésére került sor, és a téma kizárólag az ukrán helyzet volt.

Néhány órával később Tusk már Brüsszelben tárgyalt José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel ugyanerről, és nem hivatalos értesülések szerint arra próbálta rávenni a Bizottság elnökét, hogy EU-részről enyhítsenek valamelyest az EU-ukrán társulási szerződés aláírásának az előfeltételein.

A két politikus felszólította az ukrán hatóságokat, hogy hagyjanak fel az erőszakkal, az ellenzékiek és újságírók megfélemlítésével. Tusk arra is célzott, hogy mielőtt ez nem történik meg, addig az EU sem fog érdemi párbeszédet folytatni a kijevi vezetéssel. Barroso egyúttal jelezte, hogy „Cathy Ashton sokkoló történeteket hallott a helyszínen. Ezért üzenjük azt, hogy véget kell vetni az erőszaknak és a megfélemlítésnek” – jelentette ki.

Az utóbbi kapcsán egy pénteki brüsszeli fórumon névtelenséget kérő emberi jogi és európai uniós illetékesek számoltak be arról, hogy a válság eszkalálódásával a megfélemlítés Kijevben immár általánosnak tekinthető: a tüntetők közül sokan a mobiltelefonjukon kapnak „értesítést” a hatóságoktól, hogy tudnak akciójukról és „szemmel tartják” őket. Sok újságíró pedig „figyelmeztető” hívásokat, üzeneteket kap, ha ugyan nem kerül(t) ő is az eltűntek vagy letartóztatottak közé. Helyi megfigyelők, emberi jogi szervezetek és sajtójelentések viszonylag egybevágó számokat közölnek arról, hogy mintegy hat-hét a halálos áldozatok száma, legalább harmincra teszik az eltűntekét. 160-300 között becsülik a bebörtönzött ellenzékiek számát, hozzátéve, hogy az utóbbiak esetében nem világos, vajon ténylegesen is érinti-e őket Viktor Janukovics elnök csütörtöki amnesztiarendelete.

Donald Tusk már a berlini látogatása idején is jelezte, hogy az Ukrajnával szomszédos országok különösen éberen figyelik a válság alakulását, beleértve egy esetleges polgárháborús forgatókönyvre való felkészülés lehetőségét. „A visegrádi országok minden eshetőségre felkészülnek” -, mondta a lengyel miniszterelnök, akinek berlini megbeszélését kommentáló sajtójelentések arról is beszámoltak, hogy a visegrádi országok szakértői már dolgoznak olyan készenléti terveken, amelyek az Ukrajnán át vezető gázszállítmányok esetleges megszakadását lennének hivatottak kezelni.

A fenti nyilatkozatoknak ugyanakkor majd minden esetben tetten érhetőek a határai is. Anders-Fogh Rasmussen például, bár rosszallta az orosz támadó fegyverzetek megjelenését és az ukrán hadsereg megszólalását, egyúttal azt is sietett leszögezni, hogy „a NATO-nak nem lehet semmi szerepe Ukrajnában”. Merkel és Tusk, említett közös sajtóértekezletükön értésre adták, hogy nem tartanák szerencsés lépésnek, ha az EU szankciókat hozna Ukrajna ellen (amit pedig Vitalij Klicsko, az ellenzék egyik vezére sürget). Barroso pedig ismét megerősítette, hogy ha a dolgok rendeződnek, az EU változatlanul kész lehet a társulási szerződés aláírására.

Ennél is tovább ment a német kormány keleti politikáért felelős új megbízottja, Gernot Erlel, akit a nagykoalíció szociáldemokrata szárnya „nyomott be” jelenlegi posztjára, mint „olyan embert, aki mindenkinél jobban ismeri az oroszokat”. Újságírókkal találkozva Erlel csütörtökön egyenesen az EU keleti partnerségi politikájának az újragondolását is felvetette. „Meglep, hogy szakértők csak most figyeltek fel arra, hogy konfliktusba kerülhet az Oroszország vezette vámunió és a Keleti Partnerség” – jegyezte meg. Szerinte Moszkvában nem egészen alaptalanul tartanak attól, hogy ha az Unióval társuló szovjet utódállamokban megjelennek az olcsó nyugati termékek, akkor az orosz export kényes piacvesztést érhet meg.

Az Unióval folytatott ukrán szabadkereskedelem orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatásait európai uniós források határozottan cáfolták (erről lásd múlt csütörtöki hírlevelünket).