A magyarok többsége kedveli az eurót

Csak minden negyedik-ötödik magyar állampolgár számít helyzetének javulására a következő egy évben, miközben közel 50 százalékuk nem vár változást. Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb az egységes valuta támogatottsága – derül ki a 2013-as őszi Eurobarométerből, aminek eredményeit az év utolsó napjaiban tették közzé Brüsszelben.

Hosszú idő óta először pozitív elmozdulást jelez (még ha igen mérsékeltet) is az európaiak hangulatában és várakozásaiban a legújabb, 2013 őszi Eurobarométer, amelynek eredményeit néhány napja tették közzé Brüsszelben.

Az európaiak valamivel több, mint a fele (51 százaléka) 2013 őszén derűlátóan ítélte meg az EU jövőjét, ami két százalékpontos javulást jelez a legutóbbi, 2013 tavaszán készült felméréshez képest. Három százalékkal, 43 százalékra csökkent azoknak az európaiaknak az aránya, akik pesszimistán látják az Európai Unió jövőjét. A két tábor között mindenesetre 8 százalékos a különbség az optimisták a javára, a legnagyobb 2011 tavasza óta.

Húsz tagállamban a megkérdezettek többsége most bizakodó az EU jövőjét illetően. A magyarok a másik, nyolcfős országcsoportba tartoznak, miután honfitársaink 49 százaléka inkább pesszimistának mondta magát, az optimisták 46 százalékos arányával szemben. Nálunk is sötétebben látják az EU jövőjét a britek, a csehek, a franciák, az olaszok, a portugálok, a ciprusiak és a görögök. A dánok, az írek, a máltaiak, a lengyelek és az észtek ezzel szemben nagyon derűlátóak.

A 28 uniós tagállam közül 20-ban a megkérdezettek többsége arra számít, hogy a következő 12 hónapban semmit sem változik országának gazdasági helyzete. Közéjük tartoznak a magyarok is, akiknek a 45 százaléka nem számít sem javulásra, sem pedig arra, hogy rosszabbra fordul a helyzet. A magyarok 23 százaléka (vagyis körülbelül, negyede-ötöde) várja ugyanakkor mindössze azt, hogy a gazdasági helyzet kedvezőbbre fordul, míg 30 százalékuk szerint rosszabb lesz. Az EU28-ak átlagában csak 21 százalék számít javulásra, a többi mutató megegyezik a magyarral.

Hat uniós tagállamban vannak egyértelmű többségben a „fatalisták”, vagyis azok, akik szerint a gazdaság állapota rosszabbodni fog. Ezek Ciprus (72% pesszimista), Görögország, Portugália, Szlovénia, Olaszország és Horvátország. Két tagállamban, Máltán és Hollandiában a többség ugyanakkor javulásra számít, hasonlóra 2011 tavasza óta nem volt példa (vagyis arra, hogy a megkérdezettek többsége a következő 12 hónapban a gazdasági helyzet javulását prognosztizálja).

2013 tavaszához képest több európai tartja jónak saját országában a gazdaság helyzetét, igaz tovább mélyült az egyes tagállamok közötti szakadék. Az egyik véglet Svédország, ahol a lakosság 85 százaléka szerint jól mennek a gazdaságban a dolgok, a másik véglet pedig Görögország, ahol mindössze 2 százalék vélekedik így. Az EU28-ak átlagában 31 százalék ítéli meg kedvezően a helyzetet, 68 százalék viszont egyáltalán nem.

Az Euróbarométer szerint Magyarországon 22 százalék szerint teljesít jól a gazdaság, a megkérdezettek 77 százaléka szerint viszont nem.

Az uniós állampolgárok EU-ba vetett bizalma 31 százalékos szinttel lényegében változatlan 2013 tavasza óta. De, már ez is valami ahhoz képest, hogy hasonló időszak alatt az állampolgárok nemzeti politikai intézményekbe vetett bizalma tovább csökkent (2 százalékponttal uniós átlagban 23 százalékra a tagállami kormányok, egy százalékponttal 25 százalékra a tagállami parlamentek esetében. Az európaiak 72 százaléka nem bízik a saját kormányában, 69 százalékuk pedig bizalmatlan a saját parlamentje iránt, miközben 58 százalék nem bízik az EU-ban.

Ettől még tény, hogy az európaiak nagy többsége nem bízik az EU-ban.

Az európaiak 39 százaléka semleges képet őriz az EU-ról, miközben 31 százalékuk pozitívan gondolkodik az Unióról, ez 3 százalékpontos javulás a tavaszi felméréshez képest.

Az európaiak kétharmada viszont úgy látja, hogy egyáltalán nincs beleszólása abba, mi történik az EU-ban. A magyarok esetében ezeknek az aránya 60 százalék, miközben több mint egyharmaduk (37%) szerint igen is van. A dánok, a belgák, a svédek, a máltaiak és a horvátok körében a többség úgy látja, hogy van hatása a dolgok menetére. A ciprusiak, a görögök vagy a lettek körében viszont kevesebb mint 15 százalék vélekedik így.

Az európaiak több mint fele (52 százaléka) támogatja a gazdasági és monetáris uniót és benne az eurót, míg 41 százalékuk ellenzi azt.

A 28-ból 21 tagállamban a lakosság abszolút többsége híve az egységes valutának. Ezek közé tartozik Magyarország is, ahol a megkérdezettek 55 százaléka euró párti, és csak 38 százalék ellenzi azt (7 százaléknak nincs véleménye).

Ciprus az egyetlen olyan euróövezeti ország, ahol a lakosság többsége euró ellenes (52 százaléka, miközben 44 százalék támogatja). Az egységes valuta támogatottsága Lettországban nőtt a legjobban fél év alatt, 10 százalékkal, de így is csak 53 százalék a támogatók aránya. (Érdekes, hogy egy ennél frissebb felmérés szerint közel 60 százalék ellenzi az eurót a január 1-jén a valutaövezethez 18-ik tagállamként csatlakozó balti államban).

További érdekesség, hogy az euróövezeten belül és azon kívül is nőtt az egységes valuta híveinek aránya. Az eurózóna egészében 63 százalék támogatja a közös fizetőeszközt. Az euróövezeten kívül most 5 százalékkal többen, mint 2013 tavaszán. De, ez is csak 34 százalékos támogatottsági szint eléréséhez elegendő jelenleg.

Luxemburgban (79%), Szlovéniában (78%), Szlovákiában (78%) és Észtországban (76%) mérték a legnagyobb támogatottságot. Dániában ugyanakkor a lakosság 65 százaléka, Csehországban 70, Svédországban és Nagy-Britanniában pedig 74-74 százaléka nem kér az euróból.