Fejfájást okoz Szerbiának az EAE kölcsön

Aleksandar Vucic, a szerb kormány alelnöke nyilatkozott az Egyesült Arab Emírségekkel kötött egyezményről, mely két kölcsön folyósításáról szól, nagyon kedvező feltételek mellett. Azonban gondot okoz, hogy nincs elég projekt, amelyre ezt a pénzt költhetnék. Emellett több beruházás lehetőségéről is szó van a felek között, melyekről kevés biztos információt lehet tudni.

Vucic a szerbiai köztelevíziónak adott interjújában beszélt a sejkkel kötött megállapodásról, mely szerint 100 millió dollárt az öntözés fejlesztésére oszthatnak szét, 100 milliót pedig a termelők között, hogy azok korszerű berendezéseket szerezhessenek be. Problémát okoz viszont, hogy nincsen elég olyan kezdeményezés, amelyre ezt az összeget fel lehetne használni. Ami már biztos, hogy a legtöbb pénzt a Vajdaság kaphatja, mivel onnan jelentkezett a legtöbb projekt. Ezzel szemben Szerbia egyéb területeiről eddig csupán két pályázat érkezett be. A Danas szerb lap értesülései szerint a kölcsön első 100 millió dolláros részletét húsz évre hagyták jóvá, a kamat maximális értéke 2,5 százalék lesz.

Vucic úgy nyilatkozott, hogy leghamarabb a Vajdaságban és Mačva területén fektetnek be.A hitelt a projekt megvalósításának negyedik évétől a termés bevételéből törlesztenék. Az Abu Dhabi Fejlesztési Alapból érkező első 100 millió dollárt 24 ezer hektáron 13 öntözőrendszer kiépítésébe fektetik a Duna, a Száva, a Tisza és a Béga mentén. Pancsova és Mačva mellett hat bánáti és öt bácskai helyszínen kezdik meg a rendszer kiépítését. Ez a beruházás 58 millió dollárba kerül majd, ami hektáronként 2900 dollárt jelentene, és a szántóföldi növény termesztést érinti. Večernje novosti értesülései szerint Mačva két községe, Šabac és Bogatić már elkészítette a projekt megvalósításának tervét. Ezért nekik az első részletben 22 millió eurót utalnak majd ki, ebből az összegből 8000 hektárt locsolnak majd. Az öntözőrendszer kiépítése a helyi málnatermesztőknek jelent nagy segítséget. Előzetes becslések szerint a korszerűsítés eredményeképpen hektáronként több mint duplájára nőhet a profitjuk. A málna mellett az eper, a körte, az alma, a meggy, a szilva, a szőlő, a burgonya, a kukorica, a cukorrépa, a búza és a szója termesztésének is kedvezőbbek lesznek a feltételei. Szakértők szerint a befektetést a gyümölcstermesztők és a konyhakerti veteményesek várhatóan 3-4, a szántóföldi növények termesztői 5-6 év alatt téríthetik meg.

 A beruházás mellett 8000 új munkahely megteremtéséről, illetve további 310 ezer idénymunkás foglalkoztatásáról is szó van. Vucic kiemelte, hogy bin Zajed sejkkel úgy egyeztek meg, hogy a jövő év júniusának végéig ’Mubadala’ társaság segítségével megnyitják Pancsován a repülőgép alkatrész gyárat is. Mlađan Dinkic az Egyesült Arab Emírségekkel való együttműködésre létrehozott kormánybizottság elnökhelyettese még augusztusban úgy nyilatkozott, hogy a befektetésekről a végleges listát szeptember közepén, majd december közepén ismertetik, de ezt végül nem tették közzé.

A Danas szerint még mindig kérdéses, hogy milyen projektek fognak valóban megvalósulni, Csupán két együttműködésről tudunk, amelyek valóban sok hasznot fognak hozni Szerbiának. Tudvalevő, hogy augusztusban az Etihad Airways 49 százalékos részesedést vásárolt az eladósodott Jat Airways szerb nemzeti légitársaságban.

A másik beruházás, amely valóban megvalósul, az építőipart érinti, hiszen a sejk tavaly nyáron 1.5 millióért megvásárolta a „Yugobanka” hotelt a Kopaoniki síparadicsomban. Mohammed bin Zayed sejk máris elrendelte a hotel lebontását, amelynek helyére új, 10 ezer négyzetméteres luxusszállodát építenek. A hatalmas objektum mellett még egy hasonló épületet létesítenek Novak Đoković szerb teniszező megrendelésére. A sejk luxus szállodájának munkálatait várhatólag 2014-ben megkezdik. Az arab ország élénken érdeklődik a szerb hadiiparban történő befektetések iránt is.

A kormány együttműködés kialakítását várja egy tudományos kutatóközpont kapcsán is, amely gyári chipeket, és alkatrészeket készítene Boeing típusú repülőgépekhez és Airbuszokhoz. Ezek a beruházások egyáltalán nem biztos, hogy létrejönnek, mivel még nem készültek róluk megvalósíthatósági tanulmányok. A kutatási központ létrehozása nagyon fontos lenne Szerbiának, hiszen szakértők becslése szerint a létesítmény exportja könnyen meghaladhatja a Fiat Kragujevac idei 1,3 milliárd eurós eredményét is.