A hosszútávú eladósodástól óvnak az új jelzáloghitel-szabályok

Egységesen szabályozzák a jövőben európai szinten a lakóingatlanokra és az építési telekre vonatkozó jelzáloghitelezést, az eddiginél szélesebb körű tájékoztatást nyújtva a hitelfelvevőknek és nagyobb fokú védelmet biztosítva számukra a kockázatokkal szemben.

Az Európai Parlament kedden tartott végszavazást arról a jogszabályról, ami a jövőben világosabb tájékoztatást és a kockázatokkal szemben nagyobb fokú védelmet nyújt a jelzáloghitelek felvevőinek. Az új szabályok megalkotását jelentős részt a lakossági devizahitel-állomány mesterséges és a hitelfelvevők számára különösen kockázatos felduzzadása motiválta számos tagállamban.

„A legtöbb család számára a jelzálog jelenti a legnagyobb és a leghosszabb távra vállalt pénzügyi kötelezettséget. Olyan szabályokat kellett tehát megalkotnunk, amelyek az egész Unióban stabil, integrált és mindenekelőtt fenntartható jelzálogpiacot hoznak létre, ahol a fogyasztók számára védelmet és megfelelő tájékoztatást biztosítunk, és egyenrangú kapcsolatot hozunk létre a hitelező és a hitelfelvevő között” – jelentette ki a témáért felelős spanyol szocialista képviselő, Antolín Sánchez Presedo.

A képviselők egy ízben már szeptemberben jóváhagyták a tagállamokkal kötött megállapodást, egy-két feltétel teljesítéséhez kötve ugyanakkor a végleges jóváhagyást. Időközben az utolsó akadály is elhárult, amikor a kormányok hozzájárultak ahhoz, hogy az esetleges tagállami szabálysértéseket illetve a szabályok át nem vételét az Európai Bankhatóság vizsgálja majd ki, amely a vizsgálattal kapcsolatban bármilyen információt elkérhet a tagállamok hatóságaitól.

Közel 600 képviselő szavazott igennel, 31 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett.

A jogszabály, miközben bizonyos mértékig figyelembe fogja venni az uniós tagállamok jelzálog- és ingatlanpiacai között meglévő különbségeket, EU-szerte egységes tájékoztatási kötelezettségeket ír elő a tagországi hatóságok és hitelezők számára.

A direktíva a lakóingatlanra, irodát tartalmazó lakóingatlanra és építési telekre felvett jelzáloghitelekre vonatkozik.

Az elfogadott szöveg értelmében a jelzáloghiteleket felvenni kívánó ügyfeleknek EU-szerte összehasonlítható információkat kell kapniuk az elérhető termékekről, és tisztában kell lenniük a hitelfelvétel teljes költségeivel és annak hosszú távú pénzügyi következményeivel. A pénzintézetek által kínált hitelek feltételeinek (még a szerződés aláírása előtt) figyelembe kell venniük a vásárlók aktuális pénzügyi helyzetét és annak várható alakulását is, így az anyagi helyzet esetleges romlását is.

A fogyasztóknak kötelezően hétnapos gondolkodási időt kell adni a hitelszerződés aláírása előtt, vagy biztosítani számukra azt, hogy az aláírást követő hét napon belül elálljanak a szerződéstől.

A kölcsönfelvevők az EU-tagállamok által meghatározott feltételek mellett a határidő lejárta előtt visszafizethetik a hiteleket, miközben ilyen esetekben a hitelező megfelelő kompenzálásáról is gondoskodni kell. Akárhogy is lesz, az adósoknak nem számolhatnak fel pénzbírságot a kölcsön idő előtti visszafizetése esetén.

A külföldi devizában felvett jelzálogkölcsönök esetén az ügyfelet a szerződés aláírása előtt figyelmeztetni kell arra, hogy a fizetendő törlesztő részletek emelkedhetnek. A tagállamok megengedhetik, hogy az ügyfél bizonyos feltételekkel és a hitelszerződésben lefektetett árfolyamon más pénznemre váltsa tartozását.

A képviselők új szabályként lefektették, hogy a fedezetként beszámított ingatlannak elegendőnek kell lennie a hitel visszafizetésére, feltéve, hogy a hitelező és a hitelt felvevő ezt kifejezetten kiköti a szerződésben.

Ha bedől a hitel, a (nemzeti) jogszabályban biztosítani kellene, hogy az ingatlant a lehető legjobb áron értékesítsék, és hogy a hiteles segítséget kapjon fennmaradó tartozása visszafizetésére. Ennek a hosszú távú eladósodás megelőzése a célja.

Pelczné Dr. Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő közleményében rámutatott, hogy a lakossági devizahitel-állomány Magyarországon az egyik legnagyobb. Ez szerinte azért alakulhatott ki, mert „a bankárok ahelyett, hogy a devizahitelezés valós kockázataira figyelmeztettek volna, még felelőtlen kockázatvállalásba is hajszolták a hitelfelvevőket, így ezen hitelezési gyakorlatukkal az előző kormányok elhibázott gazdaságpolitikájának legnagyobb támogatóivá váltak”. A fideszes politikus hozzátette, hogy „a jelenlegi magyar kormány Európában egyedülálló módon segített a devizahiteleseknek”.