Nem adják fel a hargitai pedagógusok

A pedagógusok bukaresti tömegtüntetése után a tiltakozás folytatásáról kéri ki a szakszervezeti tagok véleményét az érdekvédelmi tömörülés. Kocs Ilona területi képviselő szerint csak a tanév befagyasztásával járó általános sztrájk hozhat eredményt.

A központi sajtó szerint több mint hétezren voltak, Kocs Ilona szerint viszont a tízezret is elérte a Tanügyi Szabad Szakszervezet által a fővárosban megszervezett szerdai tömegtüntetésen részt vevő pedagógusok és tanügyi alkalmazottak száma. Az érdekvédelmi tömörülés területi vezetője elmondta, Hargita megyéből több mint százan utaztak Bukarestbe a tiltakozó felvonulásra és tömegtüntetésre, amelyen beszédeket mondtak a oktatási rendszerben dolgozókat képviselő szakszervezeti vezetők, majd benyújtották a követeléseiket tartalmazó petíciót a kormányhoz – számolt be a történtekről Kocs Ilona, elmondva, hogy a fővárosi Alkotmány téren lezajlott tömeggyűlés után a kormány épülete elé vonultak a tiltakozók. Eközben itthon, az országos szinten egységes sztrájknaptártól eltérően szerdán léptek fehér karszalagos japánsztrájkba az udvarhelyszéki, gyergyószéki és alcsíki pedagógusok.

Szokva vannak már ahhoz, hogy semmibe veszik kéréseiket, nagy reményeik nincsenek, de készülnek a tiltakozás folytatására – fogalmazott a tervekkel kapcsolatban Kocs Ilona. Most az következik, hogy az összes szakszervezeti tag álláspontját kikérik a tiltakozások folytatásáról, illetve a megmozdulások formájáról és időpontjáról – mondta a szakszervezeti felelős, hozzáfűzve, hogy a sztrájktörvény értelmében elsőként kétórás, majd két-három napos figyelmeztető sztrájkkal folytatódhatnak a megmozdulások. Ha ezek sem járnak eredménnyel, akkor következhet a tanév befagyasztásával és munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk. Kocs Ilona szerint csak az utóbbi hozhat eredményt számukra, de erre csak a tanév második félévében kerülhet sor – a jövő évi költségvetés megszavazása után –, hiszen ha teljesülnek a követeléseik, akkor leállnak a tiltakozásokkal.

A szakszervezetnek számos követelése van, ezek között első helyen szerepel az, hogy a kormány 2014-től a bruttó hazai összterméknek (PIB) minimum hat százalékát fordítsa az oktatási rendszer finanszírozására, valamint az, hogy az költségvetési alkalmazottakra szánt költségkeret nagyobb hányadát fordítsa az állam a tanügyben dolgozók béreire. Ugyanakkor azt is követelik, hogy a pályakezdő pedagógusok bérét ötven százalékkal emelje meg a kormány. Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter kedden bejelentette, hogy jövőre a kormány az 2014-re prognosztizált inflációs rátánál nagyobb arányban emeli majd meg a kezdő tanárok bérét. Kocs Ilona ezzel kapcsolatban azt mondta, ha a fizetésemelés nem lesz ötvenszázalékos, akkor az nem ér semmit, hiszen éppen az alacsony kezdő fizetés az oka annak, hogy a tanári szakma már nem vonzó.