Előegyeztetés a jövő évi NATO-csúcsra

Chuck Hagel, amerikai védelmi miniszternél járt a Pentagonban belga kollégája: Pieter De Crem. A megbeszélés nem csak szimbolikus találkozó volt, melyen az amerikai védelmi miniszter méltatta Belgium szerepét a nemzetközi békemissziókban, hanem egyeztetés is. A megbeszélést négy témakör köré csoportosították: Afganisztán, Afrika, Szíria és a NATO jövője.

Az afganisztáni kivonulás fontos részét képezi az amerikai védelempolitikának. Nem csak a kivonulás tényével foglalkozik azonban, hanem az azt követő lehetőségekkel is. Minden résztvevő államnak – így Belgiumnak is – lehetősége van kifejteni véleményét az ilyen találkozókon a kivonulás utáni helyzetről. Mindkét állam számára fontos, hogy a misszió eddig elért eredményei ne vesszenek kárba. Így fontos annak tisztázása, hogy mire is van szüksége Afganisztánnak a továbbiakban, hogy megőrizze békéjét és biztonságát, stabilitását.

A Szíriában kialakult helyzet a másik fő kérdés a közel-keleti térségben Afganisztán és az izraeli-palesztin konfliktus mellett. A szíriai polgárháború mostani legfontosabb kérdése a kialakult humanitárius problémák mellett a vegyi fegyverek ellenőrzése és további használatuknak meggátolása. A nemzetközi szereplőknek komoly fejtörést okoz az, hogyan tudnának arról megbizonyosodni – katonai intervenció nélkül –, hogy az érintett felek minden fegyver ellenőrzését átadták a felügyeleti szerveknek.

A közel-keleti helyzet mellett a másik fontos kérdés az afrikai államok békéje és biztonsága. Ez a kérdés több államot érint. A belga haderők az Európai Uniós és ENSZ fennhatóságú béketeremtési és humanitárius folyamatokban vesznek részt az afrikai kontinensen. A térség fő problémái az átláthatatlan törzsi viszonyokból, valamint a folyton burjánzó korrupcióból erednek, melyek akadályozzák a humanitárius segélyek célba érését, lkomoly egészségügyi és szociokulturális problémákat idézve elő.

A NATO jövőbeni reformjára irányuló megbeszélések fontos részét képezik az 2014-es NATO-csúcs előkészítési folyamatának. Ezeken a bilaterális tárgyalásokon a résztvevő feleknek lehetőségük van közelíteni álláspontjaikat a reformmal kapcsolatban. Ugyanis egy átfogó reformfolyamat részeként nem csak a szervezet tagállamainak haderő-képzését érinti, hanem a finanszírozási kérdéseket is – ez pedig rövid, közép és hosszú távon is komoly hatással van minden tagállam egyéni költségvetésére.