Koszovó: nem elég a politikai akarat

November 3-án tartották a helyhatósági választásokat Koszovóban. A szavazóhelyiségek vasárnap reggel hétkor nyíltak meg, és este hétig tartottak nyitva. Az 1 779 357 szavazópolgár 103 lista közül választhatott, összesen 7932 jelölt indult a 39 koszovói település polgármesteri és képviselői posztjaiért. A listákon albán, szerb, bosnyák, török, roma, montenegrói, horvát, goráni, askáli és független jelöltek szerepeltek.

Történelmi jelentőségű a választásra került sor vasárnap Koszovóban. A többségében albánok lakta terület 2008-ban egyoldalúan nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától. Belgrád azonban nem ismerte el volt tartománya önállóságát. Ezért az eddigi választásokon bojkottra szólították fel a helyi szerbeket. A mostani szavazáson azonban a Belgrád és Pristina közötti megállapodások értelmében, a szerb kormány tagjai azért kampányoltak, hogy minél több koszovói szerb járuljon az urnák elé. Ennek oka az, hogyha a szerbek nem szavaznának, akkor nagy valószínűséggel az ország északi részén lévő szerb többségű településeken is albán képviselőkből álló önkormányzatok alakulnának. A brüsszeli megállapodás szerint létre kell hozni az észak-koszovói szerb települések közösségét, ez pedig helyi szerb vezetők nélkül nem valósulhat meg. Másrészről mindkét ország Európai Uniós jövője szempontjából is kulcsfontosságú eseményről beszélhetünk. A választás fontos pontját képezi a brüsszeli megállapodás megvalósításának. Azaz a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének. Ivica Dacic szerb, és Hasim Thaci koszovói miniszterelnök áprilisban állapodott meg arról, hogy a köztársaság északi részén élő szerbek intézményrendszerét beolvasztják a koszovóiba.

Tomislav Nikolic szerb elnök úgy nyilatkozott a választások kapcsán, hogy „A szerbeknek választott önkormányzati szerveik kell, hogy legyenek. Eddig ezek az úgynevezett párhuzamos intézmények voltak, mert az emberek vagy saját maguk szervezték a választásokat, vagy Szerbia szervezte azokat, az EU viszont ezt nem fogadta el. Ha most a Pristina által szervezett választásokon alakul meg a helyi önkormányzat, akkor az unió elismeri annak törvényességét és legitimitását”. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Szerbia sosem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, és hangsúlyozta azt, hogy az uniós csatlakozás oldaná meg a két ország ellentétét.„A realitás az, hogy belépünk az EU-ba, ott pedig a határokról szóló kérdés irrelevánssá válik”- nyilatkozta Nikolic a szerb médiában.

A szerb politikai vezetők többször hangsúlyozták az utóbbi hetekben,hogy azért kell elmenniük, szavazni a szerbeknek, hogy olyan szervek alakulhassanak meg, amelyeket Belgrád, Pristina és Brüsszel is elismer. Ivica Dacic miniszterelnök kijelentette, hogy a sikeresen lezajló koszovói választásokat követően azt remélik Brüsszel nem áll elő újabb feltétellel az uniós tagság eléréséhez. Prishtina más okból tartja fontosnak a választást. Atifete Jahjaga elnök kijelentette, hogy a mostani választás Koszovó politikai érettségének bizonyítéka lesz. Az elnök szerint a szerb nemzetiségű polgárok minél nagyobb arányú részvétele fontos a demokrácia megszilárdítása szempontjából. Hashim Thaci kormányfő úgy nyilatkozott, hogy ez az első szabad választás Koszovóban, ezért történelmi jelentőségű. Megfigyelők szerint a megméretés kulcsfontosságú pontja volt a brüsszeli megállapodás megvalósításának, azaz a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolat rendezésének.

A legnagyobb érdeklődés az észak-koszovói voksolást előzte meg, hiszen ott még az sem volt biztos, hogy a szerb többségű települések lakossága egyáltalán részt vesz-e a választáson. Ezeken a településeken a szavazás miatti aggodalom nem volt alaptalan, hiszen több incidensre is sor került a nap folyamán.

A választási bojkott támogatóinak egy nagyobb csoportja a Kosovska Mitrovica északi részén lévő szavazóhelyek közvetlen közelében nyomást gyakorolt a szavazókra. A Tanjug híradásai szerint provokálták, zaklatták, fenyegették és szidalmazták őket. A koszovói ügyészség, választásokért felelős koordinátorának nyilatkozata szerint, 15 óráig 16 embert állítottak elő a választások megzavarása miatt. Gracanicában pedig négy embert szavazatvásárlás gyanúja miatt vettek őrizetbe. A másik incidens akkor történt, mikor a Szerbiában élő koszovóiakat autóbuszokkal szállították a szavazóhelyekre, és a reggeli órákban néhány buszt nem engedtek át a szerb-koszovói határon. Ezért a helyhatósági választásokra utazók kénytelenek voltak gyalog átlépni a szerb-koszovói adminisztratív határt. Majd a koszovói oldalon helyi autóbuszokkal vitték őket a szavazókörökbe.Vasárnap többször is riasztották a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erőt, a KFOR-t, hogy akadályozza meg a további rendbontásokat Kosovska Mitrovicában és Zvecanban.Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) később kijelentette, hogy a támadások ellenére nem kérik a szavazás érvénytelenítését.

A szerbek részvételi arányával kapcsolatos előzetes becslések elég aggasztóak voltak. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által kiadott felmérés szerint a koszovói szerbek mindössze 16 százaléka kíván élni szavazati jogával, 44 százalék viszont távol maradna. A jóslat végül beigazolódott, hiszen alacsony részvétel mellett zajlottak a helyhatósági választások. Aszavazásra jogosultak 45,79 százaléka járult az urnákhoz, illetve Észak-Koszovóban rendkívül alacsony – 15 százalék körüli – volt a részvételi arány. Kosovska Mitrovicában mindössze 7,09, Zvecanban 7,39 százalékos volt a szavazók száma.Előzetes felmérések szerint az esetek többségében második fordulót is tartanak december 1-jén, mivel csupán 10 helyen sikerült már az első körben megválasztani a polgármestert.