Norvégia fegyvert adna Izraelnek

Az új norvég kormány feloldaná az Izraellel szembeni kereskedelmi korlátozást, és hadianyagot exportálna a közel-keleti országba.

A múlt héten megalakult jobboldali koalíció megváltoztatná az ország Izraellel szembeni politikáját, javítva a viszonyt a zsidó állammal. Jørund Rytman, a Haladás Párt (FrP) gazdasági szóvivője, és az „Izrael barátai” frakció vezetője így nyilatkozott: „Alapvetően nem látok különbséget a között, hogy az Egyesült Államoknak vagy Izraelnek exportálunk. Valószínűleg a következő hónapokban napirenden lesz ez a kérdés, és számítok arra, hogy a lakosságot is bevonjuk.”

A konzervatív kormány pártjai és az őket támogató ellenzéki pártok között egyetértés van abban, hogy szakítanak a korábbi munkáspárti kormány politikájával. A hadianyagokkal szembeni exporttilalom feloldása mellett felülvizsgálnák a Palesztin Hatóságnak szánt „nem kritikus” támogatásokat. Norvégia a palesztin önkormányzat legnagyobb támogatója, évi közel 52 millió dollárral.

Az ellenzéki Munkáspárt (Ap) hevesen tiltakozik a tervek ellen. Eskil Pedersen, a párt ifjúsági szervezetének (AUF) vezetője felszólította Børge Brende külügyminisztert, hogy tisztázza a helyzetet. Pedersen szerint az USA és Izrael közti összehasonlítás nem állja meg a helyét, hiszen utóbbi jogtalanul tart megszállás alatt területeket, és számtalanszor szegte már meg a nemzetközi jogot. „Bevett politika, hogy háborúzó államnak, háború által fenyegetett térségbe nem adunk fegyvereket. Nem túl bizalomgerjesztő, ha Norvégia egy olyan országnak ad el fegyvereket, amely támadja a palesztinokat” – nyilatkozta a munkáspárti politikus.

Conrad Myrland, az Izraellel a békéért NGO vezetője üdvözölte a kormánypártok terveit és az Izraellel való viszony javulását. Hangsúlyozta azonban, hogy a kormány „továbbra is kritikus lesz a zsidó telepek építésével szemben, azonban sokkal megértőbb lesz ezzel kapcsolatban, és nem a világbéke akadályának tekinti majd azt”.

Norvégia 2002-ben tiltotta be a hadianyagok és fegyverek exportját Izraelbe, miután az ország Ciszjordániában és a Gázai-övezetnél védelmi fal építésébe kezdett.