Jogi lépéseket fontolgat a peredi önkormányzat a kormány szerdai döntése miatt. A kabinet ugyanis elutasította a lakosok akaratát, akik tavaly népszavazással döntöttek arról, hogy a település hivatalosan is visszakapja történelmi nevét, vagyis Tešedíkovo helyett a Pered megnevezést.
A falu vezetése már korábban eldöntötte, ha a kormány válasza elutasító lesz, megpróbálnak jogorvoslatért folyamodni, mondta lapunknak Borsányi Gyula (MKP) polgármester. „Jelenleg jogászokkal egyeztetünk a lehetőségekről” – jegyezte meg Borsányi.
A kormánynak figyelembe kellett volna venni a perediek akaratát, vélik az általunk megkérdezett szlovák ellenzéki képviselők. Pavol Hrušovský (KDH) szerint megrendítő, hogy a belügyminisztérium arra hivatkozik: a falu hivatalos neve csak szlovák lehet. „A Pered elnevezés ráadásul szláv eredetű” – állítja az államfőjelölt. Így csak azok érvelnek, akik nem tisztelik a demokrácia alapelveit, tette hozzá. Igor Matovič 2011-ben még azon igyekezett, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény ne kötelezze a hivatalokat a kisebbségi nyelvű kommunikációra, a kormány mostani döntését viszont önkényesnek és kicsinyesnek tartja. „A helyiek akaratát én szentnek tekintem, ráadásul Pered esetében egy több száz éves megnevezésről van szó” – fejtette ki az OĽaNO elnöke.
Pered ügye gyorsan kampánytéma lett. Ha a Híd ismét kormányon lesz, Tešedíkovo ismét Pered lehet hivatalosan, ígéri Simon Zsolt. A képviselő nyílt levelében arra buzdítja a helyieket, hogy ennek érdekében menjenek szavazni a közelgő megyei és a parlamenti választásokon is.
Új Szó