Vajon mekkora lehet az újabb görög tőkeigény?

A részvényesek és a hitelezők dolga lesz elsősorban gondoskodni a bankok feltőkésítéséről, ha zűrökre bukkanna az Európai Központi Bank jövő év első felében esedékes mérlegvizsgálata –értettek egyet hétfőn az Eurócsoport pénzügyminiszterei, akik decemberben vagy januárban tudják csak megmondani, mennyi pótlólagos pénzre lesz szüksége Görögországnak.

Két téma uralta az Eurócsoport pénzügyminisztereinek hétfői találkozóját. Először is a tárcavezetők Írországtól kezdve Görögországig egyesével megvitatták a programországok helyzetét és kilátásait. Másfelől arról vitatkoztak, hogy milyen forrásokból, milyen eszközökkel pótolják majd a tőkehiányt azok a bankuniós pénzintézetek, amelyek jövő év első felében esetleg fennakadnak majd az Európai Központi Bank, azaz a leendő egységes felügyeleti mechanizmus szűrőjén.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke és Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos az ülést követő sajtótájékoztatón egyaránt kedvező képet festett Írországról és Spanyolországról, arról a két tagállamról, amelyek két, illetve három hónap múlva a pénzügyi támogatási programjuk végére érnek.

Rehn közölte, hogy ugyan nem akarja elkiabálni, de nagy esélyt lát arra, hogy mindkét ország sikerrel teljesíteni fogja a programot. Írország esetében az Eurócsoport novemberben fogja megvizsgálni és eldönteni azt, hogy szükségét látja-e egy kísérőprogramnak, ami a szigetország visszatérését könnyítené meg a piacokra. Ebben a kérdésben egyébként még az ír kormány sem foglalt állást. „Minden opció nyitott” – mondta Dijsselbloem. Madrid pedig úgy tűnik, hogy a program lejárta után nem fogja majd kérni annak meghosszabbítását, újabb kölcsönöket kérve a bankok feltőkésítéséhez.

Írországnak a következő hetekben utalja a luxemburgi székhelyű pénzügyi válságkezelő alap a soron következő 2,3 milliárd euró összegű kölcsönt, míg a programját várhatóan 2014 közepéig befejező Portugália is újabb 3,7 milliárd euróra számíthat. Görögország számára hamarosan 1 milliárd eurót folyósítanak, amelyet jövőre további 10 milliárd követhet.

Sem Dijsselbloem, sem Rehn nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mekkora az a finanszírozási rés, amit Görögország esetében a trojka tagjainak le kell majd fedniük. Jörg Asmussen, az EKB alelnöke tett egy olyan nyilatkozatot, amiben elismerte, hogy van ilyen rés. Dijsselbloem és Rehn ugyanakkor hangsúlyozták, hogy meg kell várni a trojka felülvizsgálati missziójának eredményét, mielőtt összegekről beszélnének.

Az Eurócsoport elé várhatóan decemberben kerül majd a görög dosszié, és a testület elnöke szerint még abban a hónapban, de legkésőbb januárban kiderülnek a számok. A holland pénzügyminiszter megerősítette, hogy az eurócsoport tagjai nem támogatnak újabb adósságleírást, de más eszközök elől nem zárkóznak el, amelyekről nem kívánt továbbit elárulni. „Nem zárnék ki érdemi intézkedéseket” – tette hozzá az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.

A hétfői ülés másik napirendi pontja annak a kérdésnek a megvitatása volt, hogy miként történjen azoknak a bankoknak a feltőkésítése, amelyek netán fennakadnak majd az Európai Központi Bank minden korábbinál szigorúbb mérlegvizsgálatának a szűrőjén. Jeroen Dijsselbloen szerint a tagállamok körében teljes az egyetértés, hogy ebben az esetben első vonalban a szóban forgó bankok részvényeseinek és hitelezőinek kell gondolkodniuk a hiány pótlásáról, és csak akkor kerülhet sor állami szerepvállalásra, vagy – ha ez sem elegendő – az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) részvételére, ha nincs más megoldás.

Abban is egyetértettek, hogy az ESM alapesetben közvetett módon, a tagállamokon keresztül nyújtana kölcsönöket a rászoruló bankoknak, ahogy az Spanyolország esetében is történt. Ugyanakkor azt sem zárták ki teljesen, hogy az ESM közvetlenül is feltőkésítsen pénzintézeteket, amire lehetőség van kivételes helyzetben.

Olli Rehn emlékeztetett rá, hogy múlt héten levelet írt a pénzügyminisztereknek, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy a bankok esetleges állami (vagy ESM) pénzből való újratőkésítése esetén ezt egyszeri intézkedésnek (releváns tényezőnek) fogja tekinteni, és nem veszi figyelembe a strukturális egyenleg kiszámításánál és a deficiteljárásoknál sem.

A pénzügyminiszterek a bankunióval kapcsolatban a Bizottság által javasolt egységes bankszanálási alap finanszírozását is megtárgyalták, nem zárva ki azt a lehetőséget, hogy az alap tíz év alatt tervezett teljes feltöltéséig átmenetileg az ESM nyújtson áthidaló kölcsönöket a bankszanálásokhoz. Ezt a témát kedden 28-as körben is megvitatják a pénzügyminiszterek.