Politikai ellentétek gyengítik a Dačić kormány törekvéseit

Míg a szerbiai ellenzék előrehozott parlamenti választásokat sürgetne, az általa alkalmatlannak ítélt kormány, külső segítséget hívott a problémák megoldására. A volt IMF vezér Strauss-Kahn tanácsaitól várják, hogy pályára álljon a szerb gazdaság.

Politikai elemzők szerint, a szerbiai ellenzék, csak akkor érhet el változásokat, ha azok szövetségre lépnek egymással. Ehhez olyan kisebb pártok, mint az Együtt Szerbiáért párt, az Új Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) bevonására is szükség van.

Ebben a feszült politikai légkörben a jelenlegi felmérések szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) élvezi leginkább a választók bizalmát. Majd őket követi az SPS-PUPS-JS koalíciója 12,7 százalékkal, ezután 11,8 százalékkal következik a Demokrata Párt (DS), majd a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) 6,1 százalékkal, végül a Liberális Demokrata Párt (LDP) 5,8 százalékkal zárja a sort.

Aleksandar Vučić, a szerb kormány alelnöke, a belpolitikai helyzettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy jobb lenne fontosabb dolgokkal foglalkozni, mintsem egymással vitázni. A szerb gazdasági problémák kiküszöbölésére a kormány Dominique Strauss-Kahn korábbi IMF-vezetőt kérte fel, aki egy 15 fős szakértői csoporttal fog javaslatokat kidolgozni a gazdaság helyreállítására.A New York Times szerint, Strauss-Kahn főleg a tartozások átcsoportosításában, a gazdasági és befektetői környezet javításában, és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való kapcsolattartásban segíti majd Szerbiát.

A gazdasági reformok bevezetését az ellenzéki elégedetlenkedések mellett, az Európai unióhoz való csatlakozási tárgyalások is sürgetik. A kormány szerint Szerbia legoptimálisabb esetben 2020-ban lehet az unió tagja. Azért, hogy ezt a célt elérje, nem csupán gazdaságának stabilizációjára van szüksége, hanem a Pristinával való megegyezésre is törekednie kell. 

Jelentősen megnehezítette a helyzetet, hogy Hajredin Kuci koszovói miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a választási kampány végéig egyetlen szerb politikus sem léphet be Koszovóba. Ez a lépés újabb indulatokat váltott ki a két ország között. A helyzet megoldására Catherine Ashton az EU külügyi főképviselője, Brüsszelbe hívta az érintetteket. A koszovói helyzet rendezetlensége nemcsak Szerbia csatlakozásának időpontját teszi kérdésessé, hanem további vitákat generál az ellenzék és a kormány között is.