A Felvidék egyes régióinak sajátosságait befogadó, a párton belüli és kívüli véleményeket egyaránt tiszteletben tartó, ám az intoleranciának ellenállni képes MKP-t kell építeni – hangoztatta Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a párt létrejöttének 15. évfordulója alkalmából tartott szombati dunaszerdahelyi ünnepi kongresszuson.
Az MKP több kísérő rendezvénnyel összekötött, a Csallóköz központjának számító Dunaszerdahelyen megrendezett jubileumi kongresszusán az MKP magyar és szlovák néppárti partnereinek képviselői is részt vettek kongresszusi küldötteken kívül.
Berényi József ünnepi beszédében kijelentette: az MKP azért tudott erős párt maradni az elmúlt másfél évtizedben, mert olyan politikai alakulat, amely nem egy ember népszerűségére épít. Hangsúlyozta: a pártnak az elmúlt évek viszontagságai ellenére is tízezres tagsága van. „Többen jöttek mint ahányan elmentek” – fogalmazott. Hozzátette: az MKP-t a jövőben is úgy kell építeni, hogy megőrizze befogadó jellegét, ugyanakkor képes legyen ellenállni az intoleranciának és a többségi nemzet nacionalizmusának is.
Az MKP jubileumához levélben gratulált Bugár Béla, az MKP-ból 2009-ben kilépett párttagok által alapított Most-Híd magyar-szlovák vegyespárt elnöke is. A Most-Híd elnöke a levélben örömét fejezte ki, hogy részese lehetett a párt „legsikeresebb időszakának” és reményének adott hangot, hogy a két párt megtalálja az egymáshoz vezető utat.
Az MKP ünnepi kongresszusa a minden évben a magyarságért való helytállásért kiosztott Pro Probitate díj átadásával fejeződött be. A díjat az idén Pázmány Péter, Dunaszerdahely korábbi polgármestere kapta.
A szombaton fennállásának 15-dik évét ünneplő Magyar Közösség Pártja (MKP) – amely megalakulásakor a Magyar Koalíció Pártja nevet viselte – a rendszerváltást követő időszakban a felvidéki magyarság első egységes politikai érdekképviseleteként, három elődpárt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM), az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt (MPP) egybeolvadásával jött létre 1998 júniusában. Az MKP fennállása másfél évtizedének első nyolc évét kormányzati szerepben töltötte, a 2006-os parlamenti választásokat követően ellenzéki szerepbe kényszerült, majd a 2010-es és a 2012-es előre hozott parlamenti választásokon a pozsonyi törvényhozáson kívül rekedt.
MTI