Visszavetnék a magyar bioetanolt az új szabályok

Az EP szoros szavazási eredménnyel úgy foglalt állást szerdán, hogy a hagyományos bioüzemanyagok aránya nem haladhatja meg 2020-ig a 6 százalékot a közlekedési szektor üzemanyag végfogyasztásában. Magyar képviselők pártállástól függetlenül a hazai érdekekkel ellentétesnek nevezték a szavazás eredményét.

Az eddigi 10 százalékos bioüzemanyag cél módosítását támogatta lényegében a Corinne Lepage francia liberális képviselő által készített jelentésekről tartott szavazásában az Európai Parlament, amely az üzemanyag végfogyasztás maximum 6 százalékában szabná meg 2020-ig az első generációs (tehát alapvetően szántóföldi növényekből nyert) bioüzemanyagok részarányát.

Emlékezetes, hogy a jelenleg érvényes szabályok értelmében a megújuló energiákból nyert üzemanyagoknak legalább 10 százalékos részarányt kell elérniük 2020-ig a közlekedésben.

A képviselők most felső korlátot szabnának a hagyományos bioüzemanyagoknak, és felgyorsítanák a második generációs, például hulladékból előállított bioüzemanyagokra való áttérést. A változtatás célja az üvegháztartást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, ami abból fakad, hogy egyre több mezőgazdasági megművelés alatt álló területet állítanak át bioüzemanyag termelésre.

Corinne Lepage jelentését 356 igen, 327 nem szavazat és 14 tartózkodás mellett fogadta el az EP plenárisa. Azaz csupán két szavazat hiányzott ahhoz, hogy a raportőr tárgyalási mandátumot kapjon a Tanáccsal a jogszabályról való egyeztetésekre. Így valószínűleg második olvasatra is sor kerül, ha a tanács közös álláspontja eltér majd a parlamentétől.

A jelentés értelmében az úgynevezett korszerű bioüzemanyagok részarányának 2,5 százalékra kell nőnie a végfogyasztáson belül 2020-ra.

Az Európai Parlament fideszes képviselői szerint a mezőgazdasági alapanyagokból előállított, ún. hagyományos bioüzemanyagok termelésének korlátozása ellentétes a magyar érdekekkel és elfogadhatatlan. Ezért, miután állításuk szerint az Európai Parlament szocialista, liberális és zöld képviselőinek többsége elvetette a magyar érdekeket szolgáló a néppárti javaslatokat, nem szavazták meg a bioüzemanyagokról szóló jelentést.

Magyarország az utóbbi évtizedben az EU egyik legnagyobb bioetanol-termelőjévé vált, és jelentős mértékben bővült a biodízel alapanyagául szolgáló repce termőterülete is. A bioetanol-gyártás nemcsak biztos piacot jelent a hazánkban megtermelt kukoricának, és ezzel stabil jövedelmet biztosít a gazdáknak, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy alapanyag helyett magas hozzáadott-értékű ipari terméket tudjunk exportálni, és ezzel növeljük exportbevételeinket. Ráadásul a bioetanol-gyártás mellékterméke értékes fehérjetakarmányként az országban marad, és a magyar állattenyésztő gazdák tudják felhasználni.

„A hagyományos bioüzemanyagok visszaszorítása azonban nemcsak a gazdák szempontjából hátrányos. Veszélyes precedenst teremthet a megújuló energiák támogatása és az EU energiafüggetlenségének biztosítása terén is, hiszen az Európai Unió először lépne vissza egy, a megújuló energia terén vállalt célkitűzéstől. Ráadásul több ezer munkahely kerülne veszélybe és jelentős újabb beruházásokat hiúsulnának meg”- húzza alá Bánki Erik és Glattfelder Béla által jegyzett közlemény.

Az Európai Parlament által tárgyalt javaslat hátterében az a feltételezés áll, miszerint a korábban élelmiszer előállítására használt termőföldeket bioüzemanyag előállításra használják, az így kieső élelmiszereket pedig valahol máshol kell megtermelni.

A jogszabály a szerdai plenáris szavazással még nem került elfogadásra, hiszen a tárgyalások most a Tanácsban folytatódnak. Az Európai Parlamentnek második olvasatban is meg kell azt tárgyalnia, amire nagy valószínűséggel ebben a parlamenti ciklusban, 2014 nyaráig már nem kerül sor a magyar képviselők szerint.

A szerdai döntéssel az EP azonban elbizonytalanítja azokat a befektetőket, akik – többek között Magyarországon is munkahelyteremtő nagyberuházásokat terveztek – vélik a fideszes képviselők.

Hasonló kritikát fogalmazott meg a plenáris vita során Tabajdi Csaba, a magyar szocialista delegáció vezetője is. Úgy vélte, hogy a bioüzemanyag alapú megújuló energia előállítása kapcsán különbséget kell tenni a régi és az új tagállamok között. Az új tagállamok többsége, így Magyarország is a parlagon heverő földterületek bevonásával, valamint a magasabb mezőgazdasági hozamok eredményeként újabb földterületek bevonása nélkül is képes lenne előállítani a bioüzemanyagokhoz szükséges alapanyagot. Az új tagállamokban ezért a bioüzemanyag előállítása nem von maga után kedvezőtlen környezeti hatásokat.

„Nyomatékosan kérem az Európai Bizottságot, hogy a megújuló energia irányelv felülvizsgálata során legyen tekintettel az új tagállamok eltérő helyzetére! A bizottság javaslata ugyanis elbizonytalanítja a magyarországi beruházásokat, ezzel négyezer magyar munkahelyet sodor veszélybe olyan hátrányos helyzetű kistérségekben, mint Dunaföldvár, vagy Mohács. A gazdasági válság még nem ért véget, ilyen helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy magyar családok megélhetését tegyük kockára!” – emelte ki Tabajdi Csaba, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagja az üzemanyag-minőségről és a megújuló energiáról szóló irányelv felülvizsgálata kapcsán rendezett vitában.