Pered valószínűleg marad Tešedíkovo – A népszavazás nem elég?

A 2012-es parlamenti választásokkal egyidőben megtartott peredi népszavazáson több mint kétezren vettek részt, közülük 1341-en szavaztak arra, hogy Peredet szlovákul is Perednek hívják, ne pedig Tešedíkovónak.

A vágsellyei járásbeli község lakosságának 64%-a vett részt a népszavazáson, amely tehát érvényes, és mivel csaknem kétharmaduk a település történelmi megnevezése mellett voksolt, így azt feltételezhetnénk, hogy ennek nincs akadálya.

Azóta több mint egy év eltelt, Peredet pedig továbbra is Tešedíkovónak hívják. A névváltoztatásról szóló határozatot ugyanis a kormánynak kell elfogadnia, előtte pedig a belügyminisztérium illetékes bizottsága vizsgálja meg. E bizottság két tagja viszont úgy nyilatkozott a SME napilapnak, hogy a bizottság nem fogja támogatni a névváltoztatást. A Fico-kormány az idei utolsó negyedévben tárgyalhat az ügyről.

A belügyminisztériumi bizottság javaslata jelentős befolyással bírhat a kormány döntésére. A bizottság tagjai Tessedik Sámuel személyiségének jelentőségével érvelnek, akiről 1948-ban nevezték el a községet. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész volt, a talajtan tudományának megalapítója. A bizottság szerint is magyar származású volt, akit a szlovákok és a magyarok egyaránt elismertek.

Borsányi Gyula, Pered polgármestere ugyancsak elismeri Tessedik Sámuel jelentőségét, de mint mondta, a másik oldalon viszont semmi köze nincs Pered községhez – nem ott született, és nem is élt ott. „Bármelyik települést hívhatnák Tešedíkovónak…” – jegyezte meg. A bizottság számára állítólag az is gondot jelent, hogy a Pered szó „magyarul hangzik”. „Pered a község magyar megnevezése, a megnevezésnek ugyanakkor szlovák eredetűnek kell lennie” – közölte a bizottság egy tagja.

A Pered szónak ugyanakkor nincs semmilyen jelentése a magyar nyelvben. A községekről szóló törvény kimondja, hogy a megnevezésnek szlováknak kell lennie, az eredetéről viszont nem esik szó. Ugyanakkor több olyan település is van, amely a magyarból származó történelmi megnevezéséhez már a 90-es évek elején visszatérhetett, mint például Tornalja (Tornaľa), amelyet a szocializmus alatt Šafárikovónak hívtak.

Dušan Sloboda, a Konzervatív Intézet szakértője nem érti, hogy a kormánynak miért kellene ignorálnia a lakosok többségének akaratát. „Különösen úgy, hogy a múltból is vannak rá példák, hogy települések visszatértek a történelmi megnevezésükhöz” – fogalmazott.

A polgármester bízik abban, hogy a kormány mégis csak a névváltoztatás engedélyezése mellett dönt. „A polgárok véleményének szentnek kellene lenni számukra” – hangsúlyozta.