Fogynak a magyar megyeelnökjelöltek

Várhatóan két magyar nemzetiségű megyeelnökjelölt lesz az idei őszi regionális önkormányzati választásokon – ráadásul mindkettő egy megyében. Nem volt ez mindig így, a kezdetkor szinte minden magyarok által lakott régióban volt magyar jelölt, négy éve már csak ketten indultak, de két megyében.

Erős kezdet

Az első megyei választásokat 2001-ben tartották, miután a parlament elfogadta a magasabb szintű önkormányzatokról szóló törvényt. Az állam különböző jog- és hatásköröket ruházott át az új egységekre, többek között a központi és a kerületi államigazgatástól.

Az első választáson Pozsonyt leszámítva az összes magyarok által lakott megyében volt magyar induló – az akkori egyetlen magyar párt, az MKP színeiben. Nagyszombat megyében Kvarda József, Nyitra megyében Fehér Miklós, Besztercebánya megyében Hamerlik Richárd, Kassa megyében pedig Múdra Rozália szállt ringbe a szlovák pártok jelöltjeivel. Pozsony megyében a párt a széles jobboldali koalíció tagjaként a már az első fordulóban befutó Ľubo Romant támogatta.

Sokan szavaztak, de nem elegen

A mozgósítás akkor viszonylag jól sikerült, mind a négy megyében a magyarság számarányánál jobb eredményt ért el a magyar jelölt, ám a siker – a választási győzelem – elmaradt. Ennek oka elsősorban a megyerendszerben keresendő, ugyanis a legmagyarabb közigazgatási egységben, Nyitra megyében is csak a lakosság 27,6%-a volt (2001-ben, 2011-ben 24,6%) magyar nemzetiségű. Nagyszombat megyében 23,7% (2011-ben 21,8%) volt a magyarság aránya, a közép- és kelet-szlovákiai régióban ebből a szempontból még kilátástalanabb a helyzet: Besztercebánya, valamint Kassa megyében a lakososság kb. tizede magyar.

Tény ugyanakkor, hogy tartalékok jócskán voltak, hiszen a megyei választások akkor sem vonzottak nagy tömegeket az urnákhoz. A szlovák–magyar összecsapás és a jó mozgósítás esetén reális magyar győzelem miatt Nagyszombat, valamint Nyitra megyében volt a legmagasabb a részvétel, ám még ezekben a régiókban is csak a szavazók harmada járult az urnákhoz.

Fogyó jelöltek

2005-ben már csak három magyarlakta megyében volt saját jelölt, pont az egyik legmagyarabb régió, Nagyszombat megye esett ki a játékból. Nyitra megyében pedig a második fordulóba jutó Szigeti László visszalépett a harmadik Ján Greššo (SDKÚ) javára, ám ez sem segített: a HZDS, valamint a kommunista és a Slota-féle PSNS támogatását is élvező Milan Belica tarolt (74,1%). Ekkor már egyébként felállt a KDH, az SDKÚ, a HZDS, a Smer és az SNS alkotta szlovák nagykoalíció, ám az összefogás csak a képviselőjelöltekre volt érvényben.

A Besztercebánya, valamint a Kassa megyei magyar jelöltek ismét a „futottak még” kategóriában végeztek. Múdra Rozália ráadásul egy helyet vissza is csúszott 2001-es eredményéhez képest.

Ketten maradtak

A legutóbbi választásokon már csak két, magyar pártok által indított megyeelnökjelölt vágott neki a megmérettetésnek. Gál Gábornak (Híd) és Biró Ágnesnek (MKP) sem sikerült a második fordulóba jutnia, a győztes mind a két megyében már az első körben megnyerte a voksolást. Biró ellenfele, Belica egyébként az egyetlen megyeelnök, aki 2001, a rendszer felállítása óta hivatalában van – időközben változó párttámogatással.

2009-ben állt elő az a furcsa eset, hogy Kassa megyében a szlovák jobboldal egy magyar nemzetiségű jelöltet indított (Süli János volt kassa-óvárosi polgármester személyében), ám a Híd és az MKP is a baloldali Zdenko Trebuľát támogatta. Ő már az első körben nyert – a magyar pártok azóta sem panaszkodtak különösen a vele való együttműködésre.

Részvételt növel a saját elnökjelölt

Saját megyeelnökjelölt indítása mellett általában azért kötelezik el magukat a pártok, mert így jobban mobilizálhatók a szimpatizánsok: ez a megyei választásokra jellemző rendkívül alacsony választási részvétel mellett kulcsfontosságú szempont lehet. Információink szerint többek között emiatt akartak saját jelöltet indítani például a komáromi MKP-sok is, ám végül a párt nyitrai kerületi tanácsa a (szlovák) jobboldali jelölt Tomáš Galbavý támogatása mellett döntött. Szinte biztos, hogy mögé fog felsorakozni a Híd is.

Részben ebből a megfontolásból indít saját jelöltet Nagyszombat megyében az MKP és a Híd. Itt ugyanis a Dunaszerdahelyi, valamint a Galántai járásban is kiélezett versenyre van kilátás a két párt között. Sőt, a már csak 35%-ban magyarok lakta Galántai járásban gyenge mobilizáció esetén akár egymást üthetik ki a magyar képviselőjelöltek.

Nem zárható ki, hogy a részvételt kissé felpörgetendő Kassa megyében is saját elnökjelölt mellett dönt az MKP – a Híd már jelezte, hogy nem indít senkit –, ám ez is kétélű fegyver. Ha ugyanis a későbbi várható győztes Zdenko Trebuľa 2009-hez hasonlóan ismét az első körben nyer (tehát a második forduló előtt nem lesz kinek felajánlani a támogatást), ez megnehezítheti a vele való későbbi együttműködést.

Ott, ahol a magyar pártok nem indítanak saját jelöltet, általában esélytelenségükkel érvelnek. Horváth Árpád, az MKP nyitrai kerületi vezetője szerint jelöltjük talán még a második fordulóba sem tudott volna bejutni. Hasonló indokok miatt nem lesz a Hídnak és az MKP-nak saját megyeelnökjelöltje Besztercebánya megyében.