A települések ráfizethetnek a népszámlálás pontatlanságára

Zachariaš István már az MKP-s polgármesterek június 10-i, Gútán tartott szakmai találkozóján figyelmeztetett arra, hogy, hogy az állam nem a valós számoknak megfelelően osztja el az önkormányzatokba jutó adóbevételeket, ez pedig néhány száz ember esetében már nagyon komoly bevétel-kiesést jelenthet.

Milan Ftáčnik az „Obecné noviny” (Községi Lapok) folyóirat július 30-i számában örömét fejezte ki, hogy Pozsony ismét tagja a Szlovákiai Városok és Falvak Stövetségének (ZMOS). Ugyanakkor megemlítette, hogy a 2011-es évi népszámlálás előtt még 442  ezer lakosa volt a fővárosnak, utána már hivatalosan csak 413 ezer. „Rosszul jártunk, mivel körülbelül 100 ezer embert nem számoltak. A másik oldalon a lakossági nyilvántartásban – és ebben támogatom Zachariaš István véleményét, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a valós számokra kellene figyelnünk – Pozsonynak 495 ezer lakosa van. A 80 ezres különbség óriási, és hatalmas bevételkiesést jelent nekünk. Támogatni fogom, hogy ezzel a témával még foglalkozzunk”. A főpolgármester szerint a lakosság-nyilvántartás a valós adat, ugyanis oda közvetlenül az anyakönyvi hivatalokból kerülnek az adatok.

Megkerestük Zachariaš Istvánt, aki szabadsága idején is készségesen tájékoztatta a Felvidék.ma portált a téma hátteréről. „Erre én már a ZMOS közgyűlésén (Nyitra, május 28-29.) is figyelmeztettem, Milan Ftáčnik többek között így reagált az én felszólalásomra is. Elmondtam, hogy a lakosság száma községenként nem feltétlenül felel meg a valóságnak. Különböznek az adatok aszerint, hogy a mi lakosságnyilvántartásunkból vesszük-e őket, a Statisztikai Hivatal adatait vesszük-e, vagy a központi lakosság nyilvántartás adatait. Szepsiben sok éves harcunkba került, míg a Statisztikai Hivatal elismerte, hogy túlléptük a tízezres határt. Ebbe „belekevert” a legutolsó népszámlalás, amikor vannak városok, ahol nyilvánvalóan „elvesztek” emberek, nálunk meglepetésszerűen 11 068 lakost mutatott ki. Mindamellett, hogy tudjuk, ez a népszámlálás az adatokat tekintve csak nehezen képzelhető pontosnak. A nemzetiségek tekintetében rengeteg ember nem akart színt vallani – addig amíg az eddigi népszámlálások során ez 0,1–0,2%-os arányt mutatott, addig most voltak helyek, ahol ez a szám elérte a 20%-ot is. Egyébként – véleményem szerint – akár az Európai Unió is foglalkozhatna a népszámlálás eredményeivel, hiszen addig, amíg pl. Magyarországon növekedett a kisebbségek számaránya, addig Szlovákiában minden nemzetiség számaránya csökkent. Vajon ez nem a kisebbségellenes politika hatása?” – mondta portálunknak Zachariaš István.