Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Szombaton újra választottak Kuvaitban, miután júniusban az alkotmánybíróság eljárási hibákra hivatkozva feloszlatta a decemberben megválasztott parlamentet. Kuvaitban, amely az Öböl-államok közül elsőként csatlakozott a választott parlamenttel rendelkező országok csoportjához, ez a tizennegyedik demokratikus választás, azonban az első olyan, amelyet Ramadan idején tartanak. A böjt, valamint a negyvenöt fokos forróság ellenére a választásra jogosultak több mint fele az urnákhoz járul, amely tíz százalékos növekedést jelent a decemberi részvételi arányhoz képest. A választáson háromszázkilenc képviselőjelölt indult az ötven mandátumért.
A parlamenti választás vasárnap közzétett előzetes eredményei szerint a síita kisebbség képviselői az ötven parlamenti helyből mindössze nyolcat szereztek meg, ami jelentős visszaesésnek tekinthető decemberi szereplésükhöz képest, amikor tizenhét mandátumot tudhattak magukénak. A kuvaiti állampolgároknak, akik egymillió kétszázezres számukkal az ország teljes lakosságának mindössze harmadát teszik ki, mintegy harminc százaléka síita. A liberálisok, akik decemberben nem tudtak helyet szerezni, a hétvégi választások során legalább három helyet szereztek meg, míg a szunnita iszlamisták két hellyel, ötről hétre növelték mandátumaik számát. A parlamentben helyet foglaló női képviselők száma háromról kettőre esett vissza.
Az ötven fős parlamentben huszonhat új képviselő lesz, amely annak tudható be, hogy a kuvaitiak tényleges változást és a jelenlegi politikai válság mielőbbi megoldását szeretnék.
Az ellenzék a decemberi után a júliusi választásokat is bojkottálta, kifejezve nemtetszését az új választási törvénnyel kapcsolatban, amely szerintük lehetővé teszi, hogy az uralkodó al-Szabah család által ellenőrzött kormány manipulálja a választások eredményeit. A törvény értelmében, amit júniusban fogadott el az alkotmánybíróság, Kuvaitban az egy ember – egy szavazat elv lép életbe, így a választásra jogosultak négy helyett mindössze egy jelöltre adhatják le voksukat.
Néhány csoport azonban, például a liberálisok és a befolyásosabb beduin törzsek, akik decemberben bojkottra szólítottak fel, most részt vettek a választásokon.
Négy nappal a választások előtt felmerült a szavazatvásárlás gyanúja, ezért a hatóságok letartóztattak négy képviselőjelöltet és több tucat alkalmazottjukat, akik a választási kampányokon dolgoztak.
A hétvégén tartott választás sorban a hatodik volt az elmúlt hét évben. Az utolsó két parlamentet az alkotmánybíróság oszlatta fel, az azt megelőzőeket pedig maga az emír. 2003 óta egyetlen parlament sem töltötte ki a négy éves mandátumot. A kuvaiti állampolgárok egy része erősen bízik abban, hogy az újonnan megválasztott parlament ki fogja tölteni mandátumát és véget vet a politikai krízisnek, hiszen ezek nélkül elképzelhetetlennek tartják a fejlődést, elemzők azonban kevés esélyt látnak erre. Anwar al-Rasheed szakértő szerint például a probléma gyökere abban rejlik, hogy az uralkodó al-Szabah család bizonyos tagjai nem szeretnének választott parlamentet, és addig, ameddig ez nem változik meg, nem várható stabilitás az országban. A család egyébként mintegy kétszázötven éve töretlenül uralkodik a területen.
Kuvaitban az első választásokat 1963-ban tartották, két évvel az ország függetlenedése után. A szombati választás sorban a tizennegyedik volt az ország történelmében. A közel négymilliós kuvaiti lakosságnak egyharmada kuvaiti állampolgár, közülük pedig mindössze négyszáznegyvenezren rendelkeznek szavazati joggal. A szavazásra jogosultak valamivel több mint ötvenhárom százaléka nő.
A nők Kuvaitban 2005 májusa óta rendelkeznek politikai jogokkal, az első négy női képviselő pedig 2009-ben jutott a parlamentbe. A hétvégén tartott választáson nyolc női képviselőjelölt indult, közülük azonban mindössze ketten jutottak be, eggyel kevesebben, mint decemberben.
Lorencsics Emese
