Lajčák logikátlannak tartja a beneši meghallgatást

Különösnek és logikátlannak tartja Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter azt, hogy a Beneš-dekrétumokkal szemben kritikus hangvételű rendezvényre került sor kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában, az Európai Néppárt (EPP) klubjában.

A hirt a tárcavezető nyilatkozatára hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség közölte szerdán.

„Nem értem, mert nem volt logikája” – mondta a szlovák diplomácia vezetője a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos, Bagó Zoltán fideszes és Mészáros Alajos szlovákiai magyar néppárti EP-képviselő által szervezett közmeghallgatásról. A rendezvényt szervezői felhívásnak szánták a magyar-szlovák párbeszéd érdekében. Miroslav Lajčák szerint a rendezvénnyel nyitott kapukat döngettek, mivel Szlovákia és Magyarország között már huzamosabb ideje minden kérdésben párbeszéd zajlik, így nincs szükség arra, hogy a két állam közötti dialógust az EP keretén belül zajló párbeszéd helyettesítse.

A szlovák külügyminiszter az egyik szlovák európai parlamenti képviselő, Katarína Nevedalová által a közmeghallgatás kapcsán elmondottakra utalva leszögezte: abszurdnak tartja, hogy bárki is megbeszélésnek nevezzen egy rendezvényt, miközben abból kizárja a másik (a szlovák) felet. „A párbeszéd nem így néz ki” – szögezte le Miroslav Lajčák.

Katarína Nevedalová, a szlovák kormánypárt, a Smer EP-képviselője kedden a TASR-nek nyilatkozva a brüsszeli közmeghallgatás kapcsán nehezményezte, hogy azon három magyar szakértő úgy mondott véleményt a Beneš-dekrétumokról, hogy a szlovák fél nem kapott lehetőséget nézetei ismertetésére. Nevedalová állítása szerint a közmeghallgatás szervezői azt mondták, hogy szlovák-magyar párbeszédről lesz szó, de csak azután, hogy a szlovák fél elfogadta azokat a feltételeket amelyeket Magyarország a Beneš-dekrétumok kapcsán támaszt.

A keddi brüsszeli közmeghallgatáson három meghívott előadó elemezte a szóban forgó dekrétumokat, valamint az azokat megerősítő 2007-es szlovák parlamenti határozatot. Többek között megállapították, hogy a szlovákiai magyarságot a második világháború után kollektív bűnössé nyilvánító, jogfosztó dekrétumok múltja és jelene megoldásra váró kérdés.