A szlovák kormányfő megküzd az alkoholizmussal

Egy átlagszlovákiai több liternyi tiszta alkoholt iszik meg évente, az ország lakosságának 11 százaléka alkoholista. Az alkoholfogyasztás ugyanakkor jócskán lecsökkent 1990 óta, de északi szomszédunkban még mindig megisznak évente 10 liternyi tömény szeszt (felest), és 90 liter sört.

Mindez számos betegség és halálesetnek okozója, ez pedig nem tetszik a kormánynak, amely ezért Nemzeti akciótervet dolgozott ki az alkohol ellen.

A probléma olyannyira komoly, hogy a kormány szerdai ülésén meg is tárgyalta az akciótervet, melyet az egészségügyi minisztérium dolgozott ki. A terv lényegi eleme, hogy jobban ellenőrizze a fiatalkorúak alkoholhoz való jutását, a munkahelyi ivászatot és az ittas állapotban való közlekedést.

Az anyag szerint a terv fő célja elsősorban a társadalom alkoholizálási kultúrájának és szokásainak javítása, hogy a jövőben tudatosabban, felelősebben és ellenőrzöttebb módon igyon a nép, és mindenki tudatosítsa a túlzott alkoholfogyasztás káros egészségügyi hatásait. A terv része nem csak az európai, hanem a globális stratégiának is, amely az alkohol káros hatásainak csükkentését célozza. Ennek alapelveit 2010-ben fogadta el Genfben a 63. Egészségügyi világkonferencia.

A nemzetközi tervek a szlovákiainál némileg ambíciózusabb célokat tűztek ki, az alkoholfogyasztás káros társadalmi és szociális hatásairól is tudatosítani akarja az embereket, jobban feltárni az alkoholizálással kapcsolatos különféle egészségügyi mutatókat, és erősíteni a tagországok közti együttműködést a probléma kezelésében.

Az alkohol a leggyakoribb halálozási és megbetegedési veszélyforrások között szerepel: közvetlenül befolyásolja a felismerő készséget, csökkenti az önkontroll képességét, növeli az érzelmi szintet, robbanékonyságot, önbizalmat és az agresszivitást. Az alkohol elleni harcban ezért több minisztérium is feladatot kap, létrejön például egy koordinációs szerv az akcióterv megvalósítására, a közegészségügyi hivatal keretén belül.

Emellett egészségügyi-nevelő célzattal megvalósítják a Felelősség napja fedőnevű kampányt, amellyel a felelős alkoholfogyasztást kívánják népszerűsíteni. Ugyancsak kampányolni fognak a sofőrködés előtti és közbeni alkoholfogyasztás ellen, melynek során felhívják a figyelmet ennek veszélyeire.

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) felmérése szerint a V4 országok (Magyarország, Lengyeország, Csehország, Szlovákia) lakosága az európi átlagnál többet iszik. Szlovákiában konkrétan (2011-es adat szerint) évente 8,7 liter tiszta szesz csúszik le egy lakos torkán, és ebbe beleszámítanak a csecsemők is.

Amennyiben a gyerekeket kihagyjuk a számításból, a 15 évnél idősebb lakosság már 10,2 liter tiszta szeszt fogyaszt el, 18 év felettieknél pedig 10,6 liter az éves mennyiség. Ráadásul ez csupán a legális forgalmazású szeszt jelenti, így arról nincs adat, hogy mennyi lenne ez az érték a házi főzésű alkohollal együtt.

Mindez azonban csökkenést mutat az 1990-hez képest. A teljes népességet tekintve közel két literes a csökkenés (10,4), a 18 éven felüli lakosság pedig közel harmadával iszik kevesebbet, mint két évtizeddel ezelőtt (14,9).

Konkrét alkoholokra levetítve kiderül, hogy Szlovákia lakossága sörből fogyaszt a legtöbbet, 87,4 litert évente (2011), ám ez óriási csökkenés az 1990-es adathoz képest (127,9 l). A sört követi a bor, amely elég ingadozónak tűnik, de az 1990-es 21,3 literhez képest 2011-ben 18,8 litert ivott meg egy 15 éven felüli lakos, évente.

A tömény szesz fogyasztása viszont csökkent. 40 százalékos alkoholtartalommal számolva 1990-ben szinte ugyanannyi töményet ittak a 15 éven felüliek, mint bort, évente 19 litert, majd ez gyorsan és drasztikusan lecsökkent  10-12 liter körüli mennyiségre. 2011-ben 11,3 liternyi töményet ivott meg elvileg minden egyes 15 év feletti szlovákiai lakos.

A kormány által tárgyalt jelentésből kiderül, hogy Szlovákia lakosságának 14,3 százaléka absztinensnek tartja magát, 67 százalék szociális fogyasztó, 7,4 százalék problémás függő, 11 százalék pedig alkoholista.