Talán még idén segíthet az EU az árvíz-károsultaknak

Megmozdultak az uniós intézmények az árvíz sújtotta közép-európai országok megsegítése érdekében. Az Európai Bizottság bízik abban, hogy a károsultak az erre a célra létrehozott uniós alapból még idén pénzt kaphatnak. Az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke pedig a kormányfőknek írt levélben jelezte, hogy a pénzintézet kész kedvező kamatozású hitelekkel segíteni.

Az évszázad árvízének is nevezett áradás még csak most van levonulóban, de máris rengetegen sürgetik, hogy az Európai Unió minél előbb nyújtson pénzügyi támogatást a súlyos károkat elszenvedő közép-európai országoknak.

Patrizio Fiorilli, az uniós költségvetési biztos szóvivője szerdán azt mondta a BruxInfónak, hogy a testület minden tőle telhetőt megtesz az idei költségvetés e célból történő 2013-as módosítása érdekében. Ez nagy valószínűséggel azt jelentené, hogy a károsultak még idén hozzájuthatnának az első pénzekhez.

A pénzügyi támogatás formailag az Európai Szolidaritási Alapból érkezne, amelyet éppen a Közép-Európa egyes országait 2002-ben sújtó árvizet követően hoztak létre, éves szinten maximum 1 milliárd eurós büdzsével. Ez az összeg azonban fizikailag nincs benne az uniós büdzsében, hiszen költségvetésen kívüli tételnek számít és szükség esetén külön tagállami befizetésekből finanszírozzák. Ezért van szükség a költségvetés módosítására is.

A szabályok értelmében a természeti katasztrófa által sújtott ország kormányának kell igényelnie a szolidaritási alap hozzájárulását, a csapás időpontjától számított tíz héten belül. A pénz odaítélésének másik előfeltétele, hogy a kárnak el kell érnie a kérelmező ország éves GDP-jének 0,6 százalékát. Fennállása óta eddig 52 alkalommal fizettek segélyt összesen 23 tagállamnak az alapból, mindösszesen 3,2 milliárd euró értékben.

A kérelmek elbírálása azonban akár több hónapig is eltarthat – ennyi időt vesznek igénybe a szükséges ellenőrzések, a jogosultság megállapítása és maga a döntéshozatal, ami a költségvetés módosítását jelenti. Ezt a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A Bizottság most mindenesetre azon lesz, hogy a pénz minél előbb rendelkezésre álljon, arra azonban nincs garancia, hogy mikor. „A szolidaritási alap jól szemlélteti azt, amiről az EU szól: a tagállamok szolidárisak azokkal, akiknek erre szükségük van” – mutatott rá Janusz Lewandowski biztos szóvivője.

„Az Európai Bizottság korábban is gyorsított eljárás keretében hagyta jóvá az árvízi károk enyhítésére szolgáló 15 millió (2006-ban), majd 22,5 millió euró (2010), azaz hozzávetőlegesen 11 milliárd forintnyi támogatást. A jelenlegi kormánynak is mihamarabb fel kell mérnie az árvíz okozta károkat, amelyet követően az Európai Unióhoz fordulhat támogatásért” – jelentette ki eheti parlamenti felszólalásában Tabajdi Csaba, a magyar szocialista delegáció vezetője.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke is jelezte szerdán, hogy a hitelintézet kész pénzügyi támogatást nyújtani az árvizek okozta károk enyhítéséhez. Werner Hoyer a német és az osztrák kancellárnak, valamint a cseh, a szlovák és a magyar miniszterelnöknek írt levélben ajánlott fel támogatást. „Az EIB mérlegeli, hogyan tud a leghatékonyabban segítséget nyújtani, milyen pénzügyi eszközöket vethet be a helyi és regionális szintű újjáépítési programok és a jövőbeli árvíz-megelőzést célzó programok sürgős támogatására” – közölte a bank német elnöke.

Az EU hitelintézete a 2002-es áradások idején összesen 1 milliárd euró értékű kedvezményes kamatozású hitelt nyújtott a térség országainak. Hoyer most közölte, hogy az EIB az igényektől és a szükségtől függően kész a 2002-esnél nagyobb összegű hitelt nyújtani.