Nem szavazták meg a Híd kétnyelvűségi törvényjavaslatát

Kedden került első olvasatban a szlovák parlament elé a Híd által benyújtott törvénymódosítás, mellyel a kisebbségi nyelvtörvényt és a vasúti törvényt változtatták volna meg azárt, hogy magyarul is fel lehessen tüntetni a vasúti állomások nevét.

A javaslatot Érsek Árpád, a Híd képviselője indokolta meg délelőtti felszólalásában a képviselők előtt. Érsek elmondta, hogy a magyar megnevezés feltüntetése által nem csorbul a szlovák nyelv helyzete.

Emlékeztette a képviselőket arra, hogy utazásaik során a világban sok helyütt láthatják, hogy természetes és elfogadott dolog a többnyelvűség, főleg az olyan helyeken, ahol a nemzetek és nemzetiségek együttélése történelmileg adott, és senki nem keres nincs negatív jelentéstartalmat a többnyelvű megjelölések mögött. „Szlovákiában ez sajnos nem így van, még a 21. század elején sem” – mondta Érsek.

„Annak ellenére sem, hogy szeretnénk idecsalogatni a turistákat, és az adófizetők pénzén szívélyes ország képét akarjuk kialakítani. Nem mintha Szlovákia lakosságára nem lenne jellemző a szívélyesség, éppen ellenkezőleg, a polgárokkal nincs semmi probléma. Inkább a politikusok, és főleg a hivatalnokok igyekeznek politikai tőkét és hivatali obstrukciót kovácsolni minden ilyen igyekezetből” – folytatta a Híd képviselője, aki szerint pedig elég lenne csupán kissé európaibbnak és figyelmesebbnek kellene lenni. Érsek figyelmeztetett, hogy az adott területeken is kisebbségek élnek, és felszólította a képviselőket, hadd legyen az ő nyelvükön is megjelölve a vasúti megállóban és középületeken.

„Kit zavarhatna ez?” – tette fel a kérdést Érsek, majd konkrét példával illusztrálva Dunaszerdahely nevét említette. „Sértene ez valakit? Csökkentené a szlovák megnevezés jelentőségét? Aligha. Kételkedne valaki abban, hogy nem Szlovákiában van? Nem hinném” – mondta a Híd képviselője, aki ezt követően felidézte, hogy ennek ellenére ha a kétnyelvűségre irányuló igyekezet legkisebb jele is felmerül, rögtön baj van. „Élénken emlékszünk még a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását övező parlamenti vitára, melyből hónapokig nem tértünk magunkhoz” – idézte fel Érsek.

A képviselő ezt követően a legutóbbi fejleményt hozta fel, amikoris a szlovák vasút mintegy 50 község arra irányuló kérvényét utasította el, hogy feltüntesse magyar nyelvű megnevezésüket, arra hivatkozva, hogy erre nem kötelezik az előírások. „A kisebbségi kormánybiztos több, mint hat hónapon keresztül tárgyalt a közlekedési minisztériummal az ügyben, sikerteleül” indokolta meg Érsek, miért nyújtotta be pártja a szóban forgó törvényjavaslatokat, melyekkel a „két törvényt szeretnénk összehangolni, hogy rávegyük az államot és hivatalnokait, hogy tegyék lehetővé a vasúti állomásokon az állomásneket kisebbségi nyelven való feltüntetését is, amennyiben a község teljesíti a kisebbségi nyelvtörvény által meghatározott 20 százalékos küszöböt. Lehetővé tenni – ennyi az egész, mert ez a logikus” – magyarázta Érsek, és hozzátette, hogy „a kisebbségnek ez sokat jelentene, ám a többség részéről ez csupán egy érett gesztus lenne, nem több”. Érsek a képviselők európaiságára apellálva elmondta, hogy nem szükséges Svájcba, Ausztriába járni megnézni azt, hogy 3-4 nyelven vannak feltüntetve a feliratok, és ez senkit nem zavar.

Érsek végezetül emlékeztetett arra, hogy Robert Fico kormányra kerülésekor kisebbségi jogi status quo-t ígért, és szerinte a szóban forgó törvények összehangolása éppen ennek szellemében történik, ezért arra kérte a volt államtitkár a képviselőket, hogy szavazzák meg a javaslatot.

Ezt követően Pavol Hrušovský, a parlament kisebbségi és emberjogi bizottságának nevében elmondta, hogy a javaslat formailag teljesít minden követelményt, az Európai Unió jogrendszere nem szabályozza a problémát, és amennyiben elfogadja azt a parlament, nem lesz semmilyen anyagi következménye az állami költségvetésre nézve. Hrušovský hozzátette, hogy Érsek szerinte alaposan és precízen megindokolta a javaslatot, ezért azt javasolta a képviselőknek, hogy utalják a második olvasatba a törvénymódosítást. A képvisleők közül senki nem jelentkezett sem szóban, sem írásban hozzászólásra, ezért lényegi vita nem folyt a javaslatról a törvényhozásban.

A délután 5 órakor sorra kerülő szavazás során 51 képviselő támogatta a javaslatot, 4 képviselő szavazott ellene, 72 képviselő pedig tartózkodott, így nem került második olvasatba a tervezet.

Kitekintő / Bumm.sk

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »