Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Nicolás Maduro venezuelai elnök úgy véli, Kolumbia „hátba döfte” országát, amikor szerdán Juan Manuel Santos, kolumbiai elnök fogadta a venezuelai ellenzéki vezért, Henrique Caprilest – írja a kolumbiai El Tiempo. A nemrég megválasztott venéz elnök összeesküvéssel vádolja kolumbiai kollégáját, aminek csupán az a célja, hogy destabilizálja a szomszédos országot. Maduro azt is fontolóra veszi, hogy vállalják-e továbbra is a nemzetközi megfigyelői szerepet a kolumbiai kormány és a FARC gerillaszervezet közötti béketárgyalásokon.
Az áprilisi elnökválasztásokon Maduro kihívójaként fellépő Henrique Capriles Radonski regionális körútja első állomásán, Kolumbiában találkozott Santos elnökkel, illetve ellátogatott a Kongresszusba is. Az ellenzéki vezető az áprilisi elnökválasztásokat csupán másfél százalékkal veszítette el a chávista Nicolas Maduróval szemben. Szerinte ellenfele csalt a választásokon, így kormánya nem tekinthető legitimnek.
A választásokat véres tüntetések követték Venezuelában, amelyeknek azonban nem volt érdemi következménye. Amint arról a Kitekintő is beszámolt, Capriles először a szavazatok újraszámlálását követelte, majd a Legfelsőbb Bíróságon fellebbezett az eredmény ellen. Azonban mindhiába, mert mint mondja, a bírák többségét a Chávez-érában kinevezett, az elhunyt elnökhöz hű szakemberek adják. Most regionális szinten próbál támogatókra találni, hogy érvényesülhessen a venezuelai nép – szerinte – valódi akarata.
A bogotai látogatással azonban nem kis viszályt sikerült szítania a két kormány között. Úgy tűnik az újabb elnökváltás újabb fordulatot hozott a két ország kapcsolatában. 2010 augusztusában, Santos elnök beiktatásával helyreállt a két szomszéd évek óta problematikus viszonya. A kolumbiai Santa Martában békejobbot nyújtott Hugo Chávez az új kolumbiai elnöknek, és a testvéri együttműködés mellett kötelezték el magukat, miután a Santos-adminisztárciót megelőző években, Álvaro Uribe elnöksége alatt igencsak elhidegült egymástól a két vezető. Olyannyira, hogy 2010 nyarán már a diplomáciai kapcsolatok is megszakadtak.
Az újabb elnökváltással talán újra eljuthatnak erre a pontra a kolumbiai-venezuelai kapcsolatok? Ez még nagyban függ a két kormány magatartásától, hogy mennyire lesznek hajlandóak a közvetlen tárgyalásokra, és mekkora jelentőséget tulajdonítanak a baráti együttműködésnek. Egy azonban biztos: Maduro döntése, miszerint visszahívta a venezuelai delegációt Havannából, hogy mérlegelje részt vesznek-e továbbra is megfigyelőként a kolumbiai kormány és a gerillák közti béketárgyalásokon, semmiképpen sem segít az ellentét feloldásában. Ha végleg úgy dönt Venezuela, hogy nem járul hozzá a kolumbiai békéhez, az erősen negatív irányba befolyásolhatja a két dél-amerikai ország viszonyát.
Ezzel a gesztussal akarná talán Venezuela destabilizálni Kolumbiát, ahogyan szerinte fordítva is történik?
Hajdú Lilla
