A felvidéki magyarság jogérvényesítéséről tanácskoztak Léván

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a felvidéki magyarok jogérvényesítési és jogszerzési küzdelmeinek tapasztalatairól tartottak konferenciát Léván a „Nemzetért” címmel vasárnap. Van egy nagyon erős mag, amely békés úton kész megküzdeni a magyarság megmaradásáért – jelentette ki Berényi József, az MKP elnöke.

A találkozó céljául a szervezők a felvidéki magyarság megmaradása és fejlődése érdekében fellépő szervezetek, civil mozgalmak és magánszemélyek küzdelmeinek kölcsönös megismerését, ezzel összefüggésben egy közös platform kialakítását, valamint a lehetséges jövőkép megfogalmazását tűzték ki. A fórumnak – amelyet a magyar állampolgárságukat nyíltan vállaló, szlovák állampolgárságuktól megfosztott lévai magyarok szerveztek – a Ceglédi Péter református gimnázium adott otthont.

Kassai Gyula református lelkész, a magyar állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok egyike, a fórum szervezője beszédében arra mutatott rá, hogy június negyedike ma már nem a szétszakítottságról, hanem az összetartozásról szól és ennek tükrében együtt kell bemutatni a felvidéki magyarság megmaradását – köztük a kettős állampolgárság lehetővé tételét és a kétnyelvűség megteremtését – célzó kezdeményezéseket, amelyek mellett közösen kell fellépni.

Berényi József a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke arról értekezett, hogy a felvidéki magyarság fordulóponthoz érkezett a népszámlálás által kimutatott létszámcsökkenése következtében. Bebizonyosodott ugyanakkor, hogy van egy nagyon erős mag, amely békés úton kész megküzdeni a magyarság megmaradásáért – hangoztatta. „Ez az erős mag igazolta, hogy nem mond le identitásáról, anyanyelve használatáról, a kettős állampolgárság intézményéről, jogos követeléseiről, és ez azt jelenti, hogy van mire építeni a jövőben is” – hangsúlyozta Berényi, hozzátéve: vannak olyanok, akiket nem lehet bekapcsolni ebbe a küzdelembe, de vannak olyanok is, akik úgymond még kivárnak. Ahhoz, hogy az ügy mögé álljanak, jó példákra van szükség az MKP elnöke szerint.

Szó volt a konferencián arról a beadványról is, amelyet Gubík László és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke nyújtott be az Európai Parlament petíciós bizottságához. A jogfosztottak sikerként könyvelték el, hogy a testület napirenden tartja az ügyet. Lomnici Zoltán azt mondta, addig sem hagyják feledésbe merülni a felvidéki magyarsággal szembeni igazságtalanságokat. „Az a terv, hogy Gubík Lászlóval, Luxemburgban az Európai Unió Bíróságán is egy keresetet nyújtunk be, tehát nem hagyjuk azt, hogy ebben az ügyben ne történjen előrelépés” – nyilatkozta portálunknak rámutatva: mielőtt petíciós beadványukkal az Európai Parlamenthez fordultak volna, több alkalommal kérték a szlovák köztársasági elnököt és a kormányfőt a hatósági zaklatások beszüntetésére, ám eredmény nélkül.

A konferencián Mészáros Alajos, az MKP európai parlamenti képviselője álszentnek nevezte a szlovák kormányt, amiért azt a magyar állampolgársági törvényt bírálja, amely szinte teljesen megegyezik a korábbi szlovák állampolgársági törvénnyel. Ez a törvény 1997 és 2005 között volt érvényben Szlovákiában, és annak alapján 10 ezer külföldön élő szlovák vette fel a szlovák állampolgárságot.

A konferencia résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el, amely szerint erősíteni kell a nemzeti öntudatot, támogatni kell a jogaival élő, szülőföldjéért érző és vállaló embert, és el kell utasítani a kollektív bűnösség elvét, amely része a ma is érvényes Beneš-dekrétumoknak.