Első melegházasság Franciaországban – megosztott a társadalom

Egybekelt az első homoxexuális pár Franciaországban. Kérdés, hogy a múlt heti jobboldali tömegdemonstrációt követik-e újabb tiltakozó megmozdulások.

Franciaországban a héten megkötötték az első melegházasságot azt követően, hogy Francois Hollande május 19-én kihirdette az azonos neműek egybekelését lehetővé tevő törvényt. A 40 éves Vincent Autin és a 30 éves Bruno Boileau esküvőjét nagy rendőri készültség mellett rendezték meg Montpellierben, a hatóságok ugyanis a rendezvény megzavarásától tartottak a múlt vasárnapi, összecsapásokkal végződő párizsi tömegdemonstráció miatt. 

Francois Hollande államfő már áprilisban aláírta a törvényt, amelyik a szocialista politikus egyik legfőbb kampányígérete volt. Akkor Jean-Marc Ayrault, miniszterelnök intette nyugalomra a lázongó tömeget, múlt vasárnap azonban már a rendőrségnek kellett közbelépnie. A jobboldali francia politikai elit és a katolikusok erősen ellenezték a jogszabály életbe léptetését, a társadalom elég megosztott a kérdésben: egy legutóbbi felmérés szerint 53 százalék tartja helyesnek, 47 százalék pedig helytelennek.

Az ötszáz fős rendezvényen Helene Mandroux, a város baloldali polgármestere elmondta: nagy örömmel tölti el, hogy törvény szerinti házastársnak nyilváníthatja őket. 

„Hollande, hallasz?”

A közelmúltban több, a jogszabályt ellenző tömegdemonstrációra került sor az országban. A múlt vasárnapi megmozduláson az „Hollande, hallasz?” felirat volt olvasható az egyik transzparensen, amellyel az utolsó kétségbeesett demonstrációt kezdték meg a jogszabály ellen tiltakozók Párizs utcáin.Több százezer ember vonult az Invalidusok emlékműhöz annak bizonyításául, hogy ők nyughatatlanul ellenzik a bevezetésre kerülő törvényt. Habár tartják magukat a szokásos rózsaszín és kék zászlók, illetve a „mama + papa” feliratok, egyre inkább elrugaszkodnak ezektől és közvetlenül a vezető politikai elitet akarják megszólítani – legfőképpen az államfőt  Mi sem mutatja ezt jobban, mint az egyenesen Hollande-ak címzett provokatív kérdések, vagy az elnök lemondását követelő tüntetők.

Demonstrációból zavargás

A rendőrség nyilatkozata szerint 293 embert tartóztattak le, akik esetében különböző zavargásokra is figyelmesek lettek, és az összecsapásokat a biztonsági emberek figyelmeztetései ellenére is tovább folytatták. A tüntetés vége felé közeledve üvegpalackokat, füstbombákat, hanggránátot dobáltak a tömegbe, mindezt olyan kiáltásokkal kísérve, mint a „Hollande mondjon le!” Hat ember megsérült, köztük négy tiszt, egy fotós és egy tiltakozó. „Ezeket az incidenseket számos személy együttesen produkálta; többséguk szélsőjobboldali, akik a rendőrség embereit is hevesen támadták.”- mondta Manuel Valls francia belügyminiszter a letartóztatásokat követően.

„Észre kell venniük a jelenlétünket.”

A felvonulás szervezői azt mondták: a bizonyítás vágya vezérelte őket. Meg szerették volna mutatni, hogy a törvény elfogadása ellenére még mindig képesek mozgósítani a társadalmat, és változást követelni. Jelezték: konkrét terveik vannak arra vonatkozóan, hogyan folytassák tovább a kitartó demonstrációt. Marie-Camille Richard, a „La Manif Pour Tous” szervezet helyettes kommunikációs vezetője elmondta, annak ellenére, hogy kevés az esély arra, hogy a rendelet hatályát veszti, azt az üzenetet szeretnék közvetíteni, hogy továbbra is ellenállnak neki.

„Mi vagyunk az a mozgalom, ami nem politikai abban az értelemben, hogy nem kívánunk benne részt venni, mégis politikai abból a szempontból, hogy a döntéshozóknak már ezen a szinten észre kell venniük a jelenlétünket ” – mondta. Több tüntető pedig kifejezte egyetértését és a mozgalom helyi közösségi szintű müködtetését tervezi, továbbá több kisebb eseményt szerveznek a következő hónapokra. „Jelen leszünk. Nyáron konferenciát indítunk, majd bejárjuk egész Franciaországot, hogy felhívjuk mindenki figyelmét a dolog fontosságára” -jelentette ki Richard.

A Veilleurs nevű szervezet is ott maradt a tüntetés feloszlatását követően, és békésen virrasztott. Az ő céljük a gyerekek azon jogának tökéletes biztosítása, hogy egy apa, és egy anya által létrehozott szeretetteljes családi közegben nőhessenek fel. Ezeket a virrasztásokat napi szinten szeretnék folytatni jövő héten Párizs utcáin. Caroline Mako, egy 24 éves tag elmondta,  hogy zömében közösségi oldalakat használnak a találkozók koordinálására, és reméli, hogy a mozgalom hamarosan átterjedhet más városokra is. Ők is hasonlóan nyilatkoztak a többiekhez, és céljukként ismét az állandó jelenlét fenntartását határozták meg. Ezen kívül fontosnak tartják, hogy „Egy kis friss levegőt csempésszenek az ellenállásba”.

Meddig tarthat a játszma?

Miközben már régóta nagy vitákat és komoly fejfájást okoz a törvény a kormány valamint a francia társadalom számára egyaránt, még senki sem reagált például az olyan kényes kérdésekre, mint a béranyaság vagy az asszisztált reprodukció ügye. A francia társadalom konzervatív és vallási csoportjai ezentúl is kiállnak majd elveik mellett, és úgy tűnik, a különböző szervezetek is csillapíthatatlanok. A jövő rejtélye, hogy a tervezett lakókocsis turné vagy az éjszakai virrasztások mennyire hatásosak a célok elérését tekintve. Ezekből a megnyilvánulásokból látszik, hogy a tagok, szervezők egyelőre élvezik a játszmát, amit kialakítottak maguk körül, még ha az zavargásokba is torkollik. 

Franciaországban mintegy 200 ezren állítják azt, hogy azonos nemű személlyel élnek együtt, vagyis a párok 0,6 százaléka homoszexuális – közülük minden tizedik pár nevel gyermeket.

A törvény kihirdetését követően a párizsi Bastille téren nagyszabású támogató megmozdulásra került sor. A rendezvényen politikusok is részt vettek, például Bertrand Delanoe, Párizs polgármestere, és Dominique Bertinotti, a Hollande családügyi minisztere. 

A francia alkotmánytanács előzőleg a jobboldal indítványára megvizsgálta, és teljes egészében jóváhagyta a tervezetet. A parlament négy hónapig vitázott róla, mire elfodtadta az azonos neműek házasodását és az örökbefogadást lehetővé tevő törvényjavaslatot. Fraciaország ezzel Európában a kilencedik, globálisan pedig a tizenhetedik állam, amely engedélyezi az azonos neműek frigyét.