Eddig bevált a Duna-stratégia

Várakozáson felüli eredményeket hozott működésének első két évében a Duna-medence országainak együttműködését szorosabbra fonni hivatott makro-regionális stratégia, amelynek végrehajtására eddig közel 50 milliárd eurót kötöttek le a résztvevő országok – közölte kedden Johannes Hahn, az EU regionális politikáért felelős biztosa.

Árvízvédelem, az egész térség vonzerejét növelő turisztikai és tudományos-kutatási együttműködés – ezt a három konkrét példát nevezte meg a BruxInfo kérdésére a regionális politikáért felelős biztos, mint olyan projekteket, amelyek nem valósultak volna meg a két évvel ezelőtt elindult Duna-stratégia nélkül.

Az Európai Bizottság kedden hozta nyilvánosságra első jelentését a Balti-tengeri után a második makro-regionális stratégia végrehajtásáról, amely a Duna-medencéhez és környékéhez tartozó 14 országot, köztük nyolc uniós tagállamot foglal magába több mint 100 millió lakossal. A Duna-stratégia, amelyet a két évvel ezelőtti magyar soros elnökség alatt indítottak el, Johannes Hahn szerint eddig 49 milliárd eurónyi kohéziós pénzt mozgatott meg a 11 prioritási területen végrehajtandó különböző beruházásokra.

Az osztrák nemzetiségű biztos szerint a stratégia eddig várakozáson felül teljesített, két évvel ezelőtt ugyanis még úgy látszott, hogy nehéz lesz igazi tartalommal megtölteni, amelyben minden résztvevő ország előnyt lát a maga számára. Hahnt az is meglepte, hogy eddig több mint 400 projektről született megállapodás a stratégia keretében, és ebből több mint 100 már a végrehajtás fázisában van, míg további 300 előkészítése előrehaladott szakaszban van.

A biztos ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy fennmaradjon az eddigi lendület, aminek előfeltétele, hogy a tagállamok foglalják bele a stratégiát a programok új, 2014-2020 közötti generációjára vonatkozó terveikbe. Hozzátette, hogy június végéig várhatóan elkészülnek a Bizottság és a tagállamok között kitárgyalt partnerségi megállapodások tervezetei, amelyekről az év végéig létrejöhet a végleges megállapodás, és ez alapján elkészülhetnek az operatív programok.

A most közzétett jelentés a stratégia négy fő területén elért konkrét haladásra összpontosít: a Duna-régió összekapcsolására, a környezetvédelemre, a jólét megteremtésére és a régió megerősítésére.

A Bizottság az eddigi eredmények között említi a dunai víziút fejlesztéséről szóló nyilatkozatot, amit a résztvevő országok közlekedési miniszterei 2012 júniusában fogadtak el. Ez elvileg a Duna hajózhatóságának javítására is kiterjed, ám a magyar kormány annak idején nem csatlakozott ehhez a nyilatkozathoz, mert nem értett egyet azzal a megközelítéssel, hogy a jobb hajózhatóság érdekében a Duna medrét kell kotorni. Ez magyar megítélés szerint veszélyeztetné a folyó flóráját és faunáját, és ahelyett, hogy a Dunát igazítanák hozzá a hajókhoz, a hajókat kellene inkább alkalmasabbá tenni a dunai hajózáshoz. Hahn a Bruxinfo erre vonatkozó kérdésére emlékeztetett rá, hogy Magyarország hivatalosan nem írta alá az infrastruktúra fenntartásáról szóló megállapodást, de „végül egyetértett a annak lényegével”. Bizottsági források arra hívták fel a figyelmet, hogy a Duna hajózhatóságának megfelelő biztosítása Magyarország nemzetközi kötelezettségei közé tartozik.

Az alternatív megoldások közé tartozik az a projekt, amely egy speciális dunai hajótípus kifejlesztését célozza, ami egyszerre alkalmasabb a sekély vízben való és a környezetkímélő, gazdaságos navigálásra. A jelentés az eredmények között említi a Romániát és Bulgáriát összekötő Calafat és Vidin közötti híd befejezését, valamint a Bulgária és Szerbia közötti földgázvezeték rendszerösszekötő projektet.

A Duna-stratégia emellett a Bizottság szerint ígéretes előrelépést hozott nyolc dunai ország árvízvédelmi erőfeszítéseinek összehangolásában, de a dunai tokhal populáció védelmében is. A résztvevő országok kezdeményezésére került be a rendőri hatóságok közötti együttműködés megerősítése a szervezett bűnözés ellenei küzdelem jegyében.

A regionális politikai biztos elmondta, hogy kezdetben gondot okozott, hogy a stratégia megvalósítására létrehozott többnemzetiségű munkacsoportokban nem minden ország képviseltette magát döntéshozó szinten.