Kerry Törökországban járt

Kerry, a megválasztása óta harmadszor indult körútra. Újbóli utazásának első állomása ezúttal Törökország volt. Török kollégájával számos egyéb kérdés mellett tárgyalt a török-izraeli viszony kérdéseiről. Irak problémáiról, a szíriai polgárháborúról, és Ciprus kérdéséről.

A megbeszélésen Izrael kapcsán a török külügyminiszter kifejtette, hogy nem ért egyet az erőszakos izraeli telepbővítésekkel, és hogy az eddigiekben, és ezt követően is azt szorgalmazza, hogy a palesztinok több autonómiát kapjanak. Ez utóbbi pont komoly ellenállásba ütközött Izrael részéről, amiért a két ország viszonya korántsem nevezhető ebből a szempontból barátinak. Tény, és való, hogy a nemzetközi közösség részéről komoly negatív visszhangot vetett az eddigiekben is az izraeli telepbővítés, és az ennek nyomán újra eszkalálódó több esetben is fegyveres összetűzéssel végződő konfliktus. Nemzetközi jogvédő szervezetek a telepbővítések, és a fegyveres összetűzések nyomán jogsértést emlegettek eddig, melyeket Izrael követett el. Azaz, ebből a szempontból nézve az izraeli állam egyre inkább elszigetelődik, és egyre sürgetőbbé válik a palesztinokkal való megbékélés, már csak az államközi kapcsolatok miatt is.

Irak, Szíria és Ciprus témaköre több szempontból is aktuális, és releváns, és egy tekintetben mindhárom egyezik. Irakkal kapcsolatosan a demokratikus intézményrendszer esetleges hiátusai kerültek előtérbe az arab-tavasz, és a jelen térségbeli problémáinak nyomán. Ezzel kapcsolatban kérdés, hogy mennyire stabil az iraki demokrácia, mekkora az emberek intézményrendszerekbe vetett bizalma, és vajon nem indulhat-e el egy dominóeffektus akkor, ha az USA végleg kivonja csapatait a térségből.

Szíria, és a polgárháború témája – ebben az amerikai és a török külügyminiszter egyetértett egymással – hosszú ideje foglalkoztatja mind a nemzetközi közvéleményt, mind pedig a releváns politikai aktorokat. A polgárháború két esztendeje alatt a fegyveres konfliktusok rengeteg civil áldozatot követeltek, és azt elmúlt időszakban nem sikerült közelebb jutni a megoldáshoz. Némiképp kívülről szemlélve az eseményeket olybá tűnik, hogy a megoldás még várat magára.

Ennek oka az, hogy a jelenlegi szíriai kormányoldal, illetve politikai és katonai ellenzék eltérő módon gondolkodik az ország jövőjéről, és a nemzet egészéről. Ez meghatározza a katonai, és politikai stratégiáikat, taktikáikat, egyszersmind hatással van a szomszédos államokra is – biztonságpolitikai, és védelempolitikai tekintetben mindenképp.

Ciprus nemcsak diplomáciai értelemben érdekes téma a két külügyminiszter megbeszélésén. Az egyik szempont a szigetország jelenlegi gazdasági helyzete, és lehetséges következményei a szomszédokra, illetve tágabb értelemben véve az Európai Unió gazdasági mutatóira nézve. A másik ennél jóval fontosabb nézőpont: az országot kettéosztó etnikai törésvonal. Mint ismeretes a szigetállam északi 1/3-a török „fennhatóság” alatt áll, a déli 2/3 pedig görög többségű.

A problémát nem a földrajzi kiterjedés okozza, hanem a gazdasági krízis nyomán kialakuló esetleges idegengyűlölet, és az ennek nyomán fellépő etnikai szembenállás. Más szemszögből nézve Ciprus, amely az eddigiekben politikai nemzet volt elsősorban, most igyekszik kultúrnemzetté válni, vagy legalábbis a releváns aktorok azt szeretnék elérni, hogy azzá váljon. Azaz ideje megteremteni a békét a török és a görög ciprusiak között.

Kerry külügyminiszter eddigi körútjai nyomán megfogalmazott állásfoglalásai alapján világosan kirajzolódik egy újfajta trend. Ebben az látszik, hogy a régi törésvonalak, és a régi hierarchiák átalakulnak, módosulnak, és háttérbe szorulnak. Helyüket újabb szereplők és metódusok veszik át. Ily módon a politikai nemzeteszme elgondolását a kultúrnemzet tézise váltja, válthatja több helyütt is fel, ami merőben új problémákat okozhat. Ugyanakkor új attitűdöket is igényel.

Egyre sürgetőbbé válik az egyes, napjainkban is zajló konfliktusok rendezése, valamint a megoldások megtalálása. A súlypontok áthelyeződnek a gazdaság, kül- és védelempolitikára, valamint a konfliktusok elsősorban, de nem kizárólagosan tárgyalásos úton való megoldására.