Egyre kevesebb ideje van Ciprusnak

Lázasan folyik az alternatívák keresése, miután a ciprusi parlament szinte egy emberként elutasította azt a pénzügyi mentőcsomagot, amely hozzányúlt volna a kisbetétesek megtakarításaihoz is. Európai vezetők figyelmeztették Nicosiát, hogy gyorsan cselekednie kell, ha el akarja kerülni a legrosszabbat.

A pénzügyi mentőcsomag parlamenti elutasítása után a ciprusi hatóságokon a sor, hogy alternatív megoldást terjesszenek elő, amelynek tiszteletben kell tartania a múlt szombaton rögzített fő pénzügyi paramétereket.

A ciprusi térfélen pattog a labda azt követően, hogy a szigetország parlamentje elsöprő többséggel elutasította a Ciprusnak felajánlott pénzügyi mentőcsomagot. Az elutasítás fő oka a csomagnak az a része, amelynek értelmében egyszer levonandó stabilitási illeték formájában hozzányúlnának a betétesek, köztük a kisbetétesek bankokban elhelyezett megtakarításaihoz.

Az Európai Bizottság szerdán közleményben jelezte, hogy a kialakult helyzetben a ciprusi hatóságokon a sor, hogy alternatív megoldással rukkoljanak elő, de bármi is legyen ez, tiszteletben kell tartania az adófenntarthatóság kritériumát és a megfelelő pénzügyi paramétereket. Ez kódolt nyelven azt jelenti, hogy a csőd elkerüléséhez szükséges 17 milliárd euróból 7 milliárd eurót Ciprusnak magának kell kigazdálkodnia, miután a nemzetközi hitelezők csak 10 milliárd eurót hajlandóak letenni az asztalra.

Az Európai Bizottság szerdán először határolódott el finoman attól a megoldástól, ami végül kiütötte a biztosítékot a szigetország lakosainál, azzal, hogy a 100 ezer euró alatti betéteket is megadóztatta volna 6,75 százalékos illeték kirovásával. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 100 ezer eurót tart a bankszámláján, akkor abból közel 7 ezer eurót elbukik. 100 ezer euró fölött 9,9 százalékos lenne az elvonás.

A Bizottság jelezte, hogy az Eurócsoport által múlt szombaton elfogadott mentőcsomag nem minden elemében felelt meg a preferenciáinak. Abban, hogy végül mégis mellé állt, döntő szerepet játszott, hogy a felkínált alternatívák kockázatosabbak lettek volna és kisebb támogatást nyújtottak volna a ciprusi gazdaságnak.

Brüsszel emlékeztetett rá, hogy már a ciprusi parlamenti szavazás előtt világossá tette az Eurócsoportban, hogy elfogadható lenne számára egy olyan megoldás is, ami nem foglalná magába a 100 ezer eurónál alacsonyabb betétet megadóztatását. A ciprusi hatóságok azonban nem fogadtál el ezt az alternatív forgatókönyvet – teszi hozzá a Bizottság.

Maros Sefcovic, a Bizottság alelnöke később az Európai Parlamentben további részletekkel szolgált. Eszerint Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos március elején alternatív forgatókönyvet terjesztette elő a teljes körű „bail in” megoldással szemben, amire végül a választás esett. A Bizottság forgatókönyve a ciprusi üzleti modell kedvezményezettjeinek tehermegosztásán alapult és magába foglalta volna a tőkejövedelem megadóztatását, a társasági adókulcs megemelését, Oroszország hozzájárulását, a ciprusi nyugdíjalapok pénzügyi hozzájárulását és a bankszektor állami támogatási szabályokkal összhangban történő szerkezetátalakítását anélkül, hogy a biztosítatlan (100 ezer euró feletti) bankbetétekre tolták volna a veszteséget, továbbá a pénzügyi ágazat méretének jelentős csökkentését és a nem hatékony közművek privatizációját.

Sefcovic szerint azonban a tárgyalások során ezt a megoldást számos tagállam és az IMF is elutasította, és ehelyett egy jelentős bail-in megoldást javasoltak. „A Bizottság figyelmeztetett az általános következményekre az ország pénzügyi stabilitására nézve” – tette hozzá az alelnök.

A parlamenti meghallgatáson a frakciók vezetőinek túlnyomó többsége élesen bírálta és keresetlen szavakkal jellemezte az Eurócsoport eljárását, ami a kisbetétesek garantált megtakaritásait is veszélybe sodorta. Guy Verhofstadt, az európai liberálisok vezére parlamenti vizsgálatot sürgetett az ügyben. A Bizottságot képviselő biztos közölte, hogy a testület kész részt venni egy ilyen parlamenti vitán, de szorgalmazta, hogy ebben az esetben az Eurócsoport és az IMF vezetőit hívják meg erre.

Közben Brüsszelben, Cipruson és az EU más pontjain lázasan dolgoztak az alternatív megoldásokon, miután a ciprusi parlament kedden fityiszt mutatott a pénzügyi mentőcsomagnak. Lapzártánkkor még nem volt egy olyan B-terv, ami egy mágikus megoldást kínált volna, bár különböző opciók keringtek az éterben. Így a nyugdíjalap államosítása és rendkívüli kötvénykibocsátás, amihez a fedezetet a majd csak a jövőben kiaknázandó gázkészletek jelentenék (ciprusi kormány terve); vagy az ország két legnagyobb bankjának fúziója, ami csökkenthetné a bankmentés költségeit (németeknek tulajdonított terv).

Hírügynökségi jelentések szerint a ciprusi pénzügyminiszter 5 milliárd eurós kölcsönről tárgyal Moszkvában, amelyet az orosz betétesek nagy száma miatt felháborított az eurózóna eljárása.

A ciprusi kormány bejelentette, hogy jövő keddig meghosszabbítják a bankok zárva tartását, és a hatóságok több más intézkedést is foganatosíthatnak, hogy elejét vegyék a pénzek országból való kivitelének.

A pénzügyi mentőcsomag múlt szombat hajnali elfogadása óriási botrányt keltett Európa-szerte, főleg azért, mert az egyhangú megállapodás értelmében a mentőcsomaghoz a válságkezelés kezdete óta először a bankbetéteseknek is hozzá kell járulniuk, és egyszeri stabilitási illeték formájában azoknak a kisbetéteseknek is, akiknek a megtakarításait 100 ezer euró értékhatárig védik az uniós betétbiztosítási szabályok.

És bár szakértők szerint a bankbetétek állam által történő megadóztatásába jogilag nem lehet belekötni (1993-ban Olaszország is kivetett egyszeri illetéket a bankbetétekre), a lépés mégis kockázatosnak tűnik, mert a betétbiztosítási határ alatti megtakarításokat is érinti. A szombat hajnalban elfogadott terv értelmében 100 ezer euró fölött 9,9 százalékot, ezen értékhatár alatt pedig 6,75 százalékot vonnak le a ciprusi bankokban lévő betétekből.

Erre a megoldásra hivatalos magyarázat szerint azért van szükség, mert a ciprusi bankrendszerben elenyésző szerepet játszik a kötvénykibocsátás révén történő hitelezés, így a nem elsődleges hitelezők mellett szükségszerűen a betéteseket is a kasszához rendelik, hogy fizessenek.

A Bruegel gazdaságpolitikai think tank kutatója szerint a ciprusi mentőcsomag megalkotói két nagy hibát is elkövettek. Először is akkor, amikor a 100 ezer euró alatti megtakarításokra is kivetették a hálójukat. Ez elkerülhető lett volna, ha a 100 ezer euró feletti betéteket 9,9 helyett 13 százalékos adóval sújtották volna – vélekedett Darvas Zsolt a BruxInfónak. A másik szarvashiba, hogy a megállapodás még csak szót sem ejt az elsődleges hitelezőkről (többnyire magánbefektetőkről van szó), így az egész csomag azt a látszatot kelti, hogy a kisbetéteseknek áldozatot kell hozniuk, a nagybefektetők pedig, még ha kevesen is vannak, kibújhatnak az adó alól.

Az Eurócsoport keddi telekonferenciáját követően kiadott nyilatkozatában a testület elnöke közölte, hogy a ciprusi hatóságok fokozatosabbá teszik a betétekre kivetendő egyszeri illetéket annál, amiben március 16-án megállapodtak. Feltéve, hogy az nem lesz hatással a 10 milliárd eurós pénzügyi támogatás összegére és a Ciprustól elvárt pénzügyi erőfeszítésre.

„Megismétlem, hogy a betéteket terhelő stabilitási illeték egyszeri intézkedés. Ezt az intézkedést a nemzetközi pénzügyi támogatással együtt a ciprusi bankrendszer életképességének helyreállítására és ezzel az ország pénzügyi stabilitásának megvédésére használjuk. Egy ilyen intézkedés nélkül Ciprusnak olyan forgatókönyvekkel kellett volna szembenéznie, amelyek sokkal rosszabb helyzetbe hozták volna a bankbetéteseket” – jelentette ki közleményében Jeroan Dijsselbloem.

A pénzügyminiszterek arra sürgetik a ciprusi hatóságokat és a parlamentet, hogy gyorsan hajtsák végre a megállapított intézkedéseket.

Ciprusnak elvileg 17 milliárd euróra van szüksége a tönk szélére jutott bankrendszerének feltőkésítésére és az állam működtetésére. Ebből azonban csak 10 milliárd eurót voltak hajlandók biztosítani a nemzetközi hitelezők, attól tartva, hogy amennyiben mind a 17 milliárd eurót ők állják, az olyan mértékben (a GDP 150 százaléka körüli szintre) megnövelné a ciprusi államadósságot, hogy az ország képtelen lenne visszafizetni a tartozásokat és előbb-utóbb csődbe menne.

Ezért a 7 milliárd eurós különbséget olyan forrásokból kellett előteremteni, amelyek nem növelik tovább az államadósságot és nem az adófizetők pénzére támaszkodnak. Így került a képbe a betétek megadóztatása is, bár az még a Bruegel intézet kutatóját is meglepte, hogy az elvonás a 100 ezr euró alatti betéteket is érinti.

Jól értesült források elsősorban Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter kéznyomát látják a mentőcsomagon, aki állítólag pénteken leszögezte, hogy a maximum összeg, amit Ciprus kaphat, 10 milliárd euró lesz. Ezt követően nyilvánvalóvá vált, hogy a fennmaradó 7 milliárdot Ciprusnak kell valahogy előteremtenie. A 10 milliárd eurós összeg a szigetország GDP-jének 65 százaléka, míg a 17 milliárd közel állt volna az ország teljes éves GDP-jéhez.

Darvas Zsolt is egyetért azzal, hogy Ciprus esetében a nemzetközi hiteleken túl más források után is kellett nézni, hiszen a szigetországnak nagyon kicsi esélye lett volna arra, hogy vissza tudja fizetni a kölcsönöket. A helyzet szerinte abban különbözik a görögökétől, hogy mindez Athén esetében csak két év után vált egyértelművé, miután fokozatosan romlott a helyzet. Ciprus esetében viszont ez már most is látható. Az országnak ugyan lehetnek tartalékai, például 2019-ben kezdődhet az ország partjainál feltárt földgáz-készletek kereskedelmi hasznosítása, ám ezt ma még nem lehet biztosra venni.