Békés autonómiatüntetés, megoszló reakciók

Etnikai villongások nélkül zajlott a március 10-ei Székely Szabadság Napján tartott autonómia tüntetés Marosvásárhelyen. Minden eddiginél több ember hallgatta a felszólalókat a helyszínen, de több mint ezren vonultak utcára Budapesten és a világ nagyvárosaiban. Victor Ponta román miniszterelnök is meglepetést okozott, még a tüntetések előtt igennel válaszolt az autonómia létezésének elméleti lehetőségére.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, már múlt héten is a békés autonómiatüntetés mellett tört lándzsát. Nem tévedett, a nagy tömeg ellenére sem történt rendbontás, a székelység fővárosaként is emlegetett Marosvásárhelyen.

A rendezvény a katalán, baszk, dél-tiroli, szlovén és szlovák kisebbségek képviselőinek szolidaritási nyilatkozataival kezdődött, mintegy lelkesítve az esőben összegyűlt tüntetőket. Ezután ismert erdélyi politikusok, köztük Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, valamint Sántha Imre az Erdélyi Magyar Néppárt képviselője tartottak ünnepi beszédet. Mind az egységes és bátor kiállást méltatták, kitartó harcra biztatva az egybegyűlteket. Fontosnak értékelték, hogy a magyarság meg tudja mutatni, képes demokratikus jogaival békésen élni, nem kell tartani olyan erőszakos incidensektől, mint amilyenek 1990 tavaszán történtek.

Az autonómiatüntetés törekvéseinek egyik legszebb gondolatát Izsák Balázs mondta ki: „A székely szabadság napja legyen a jövőben is az a nap, amikor mi, székelyek felmutatjuk a világnak, hogy egyedül a teremtő Istent féljük, de másnak sincs oka félni tőlünk.” – írja Mózes Edith a Népújság internetes oldalán. 

Vegyes érzelmek a tüntetés után

A szép szavak után tettekre van szükség, véli a Krónika újságírója. Balogh Levente véleménye szerint, a tömegmegmozdulások remekül kifejezik a közösség akaratát, azonban hosszú távon csökkentik a tiltakozás valódi üzenetét. Ezért nagyon fontos, hogy az autonómiakérdést folyamatosan köztudatban kell tartani. Állásfoglalásában, hiányolja az „életképes” autonómia-elképzeléseket, szerinte célokra és végrehajtási tervekre van szükség. Emellett pedig bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amiért politikai érdekeit nem volt képes félretenni és nem állt ki az autonómia tüntetés mellett.

Ezzel némileg ellentétes véleményt fogalmazott meg a manna.ro publicistája, Parászka Boróka. Aki szerint a békésnek nevezett tüntetés, koránt sem volt olyan mint amilyennek látszott, így nem is szolgálja az autonómia érdekeit. Az írás hosszan taglalja, hogy bár fizikai erőszak nem történt, „verbális lincselést” folytatott a tömeg az RMDSZ-es pártvezetés ellen és revízionalista vezényszavakat kiabálva vonult fel. A  cikk szerint éppen az ilyen szeparatizmus gyanús megmozdulások akadályozzák az RMDSZ-t a kisebbségi érdek megfelelő képviseletében.

Ponta esete az autonómiával: Csak az RMDSZ

A Magyar ATV még az autonómiatüntetés előtti csütörtökön vett fel interjút Victor Ponta román kormányfővel. Juszt László, a riport végén tett fel igen provokatív kérdést: Lehet-e autonómia egy olyan országban ami nemzetállamként definiálja magát?

„Határozottan igen. Lehetséges és léteznie kell.” – fogalmazott határozottan Ponta.

Ezután úgy nyilatkozott, maga is felelősnek érzi magát a Romániában élő magyarság iránt, tiszteletben tartja a magyarok jogait és akaratát, de a magyarság legitim és demokratikus képviselőiként gyakorlatilag csak az RMDSZ-t hajlandó elfogadni. Úgy nyilatkozott, hogy a célokat csak a szélsőségek elkerülésével lehet megvalósítani.

„Azt hiszem, mindenkinek azonos jogokkal kell rendelkeznie és végső soron egyenlő módon kell részesülnie abból, amit az általam vezetett kormány nyújt. Felelős vagyok azért, hogy az általunk kidolgozott regionális közigazgatási reformokat miként fogja elfogadni Románia lakossága, beleértve a magyar kisebbséget.” – idézi őt az Adevarul romániai portál cikke, amelyet a Romániai Sajtófigyelő magyar nyelven is közzétett.

A miniszterelnök minden bizonnyal bízik az RMDSZ politikai alkuképességében és nem kívánja a közvéleményt a regionalizációs elképzelések ellen hangolni. Az RMDSZ hivatalos távolmaradása az autonómiatüntetéstől (bár székelyföldi vezetői jelen voltak) is egyfajta közeledést sugall a kormánykoalíció felé. A kölcsönös gesztusok akár bizakodásra is okot adhatnak, hiszen minden jel arra mutat, hogy a kormány nem készül teljesen figyelmen kívül hagyni a magyar kisebbség érdekeit. A kérdés csupán az, hogy az RMDSZ mennyire hatékonyan lesz képes képviselni a kisebbségi érdeket az országos politika útvesztőiben. Annál is inkább, mivel Ponta könnyen felhasználhatja őket a régiósítási döntés legitimálására, egy esetleges negatív döntés esetén is.

Ponta kijelentését egyébként érdemes fenntartásokkal kezelni, a román politikusok általában profik saját kijelentéseik utólagos értelmezésére. Így könnyen elképzelhető több olyan értelmezési variáns is, amely szerint az igennel valójában a kormányfő nemet mondott az autonómiára.

Adókat sem fizetnének

Ha az RMDSZ nem jár sikerrel a politikai párbeszéd során, a román kormánynak már nem csak a tüntetésekkel kell számolnia. A Székely Nemzeti Tanács elnöke, radikális lépéseket helyezett kilátásba, arra az esetre ha a tömbmagyarsági területeket mégis román többségű közigazgatási régiókba sorolná a kormány. Hétfőn, Izsák Balázs, az Új Magyar Szó Online riporterének tett kijelentésében, már a polgári engedetlenség eszközeinek alkalmazásáról beszélt.

„A polgári engedetlenség eszközeihez is folyamodunk: a bukaresti kormány nem csak tüntetésekre, hanem útelzárásra, adómegtagadásra is számíthat. Megpróbáljuk megértetni a székelyföldi önkormányzatok tisztségviselőivel, hogy kedvezőtlen döntés esetén meg kell tagadniuk az engedelmességet és az együttműködést a központi hatalommal…”

Kitekintő összeállítás - Babinszki Pál

Felkapott hírek

Friss hírek