A török konyha nyomában

Ne hagyományos élelmiszerüzletre számítson az, aki betér a Népszínház utcai török boltba. Az általában megszokott módon rendezett polcokon, sorokon, néhány ismerős terméken túl egy kisebbfajta török bazárként berendezett helyiség hívja fel a látogatók figyelmét arra, hogy a Trója nem szimpla bolt, hanem egy kisebb kulturális „utazás” is.

Budapest nagykörútján végighaladva megannyi török étteremmel találkozhat szembe az ember. A kínálat nagysága arra engedhetne következtetni, hogy igen népes török közösség található a városban, pedig hivatalos adatok szerint 1900 főt számlál. Ugyanakkor az iszlám vallásúak száma megközelíti a negyven ezret, számukra pedig a kulturális és vallási hagyományok szigorú megkötésekkel élnek az étkezés területén. Közel 2500-3000 magyar muszlim él Magyarországon – tájékoztatta a Kitekintőt Celalettin Karabacak, a Trója egyik tulajdonosa.

De milyen szabályokat szerint étkeznek az iszlám hívők? Az első és leginkább ismert regula, hogy nem fogyaszthatnak alkoholt, sem ételben és sem italban, valamint nem esznek sertéshúst. A húsokból csakis az iszlám vágás szerinti húst (helál húst) fogyaszthatják, de elfogadhatók még a kóser vágásúak is, amelyek szintén megfelelnek az iszlám előírásainak. A halételek tekintetében nincsenek ilyen előírások, bármelyik fogyasztható. Ügyelni kell arra is, hogy a vallás tiltja a húst, vagy annak származékait tartalmazó alapanyagokat, mint például a húsleveskocka vagy a süteményekben használatos állati eredetű zselatin.