Kell-e még több fegyver Szíriába?

Nemcsak Nagy-Britannia és Franciaország ellenezte az EU szíriai fegyverembargójának meghosszabbítását, a döntés később a felkelőket támogató Katarnál is kicsapta a biztosítékot.

A Bassár el-Aszad szír elnök ellen harcoló felkelők egyik legfontosabb támogatója, Katar bírálta az Európai Unió hétfői döntését, amelynek értelmében meghosszabbítja Szíriát sújtó fegyverszállítási embargóját. Hamed bin Dzsasszim al-Tani katari miniszterelnök és külügyminiszter megdöbbenésének adott hangot, mondván, hogy az ellenállóknak szükségük van önvédelemre; ha ezt megtagadják tőlük, az csak a konfliktus elhúzódásához vezet.

A perzsa-öbölbeli állam, Szaúd-Arábiával egyetemben, pénzzel és fegyverekkel is támogatta a szíriai felkelőket, de nyomás alá került a nyugati kormányok részéről, amelyek attól tartanak, hogy az erőforrások az általuk elismert ellenzéktől függetlenül tevékenykedő radikális csoportok kezébe kerülhetnek. A Szabad Szíriai Hadsereg katonái ugyanakkor többször is arra panaszkodtak, hogy fogytán a fegyverük és a muníciójuk.

Az EU külügyminiszterei hétfői, brüsszeli találkozójukon megállapodtak abban, hogy három hónappal kiterjesztik a szíriai fegyverembargót, annak ellenére, hogy Nagy-Britannia és Franciaország is a szankciók enyhítését szorgalmazta a felkelők felfegyverzésének érdekében. Kompromisszumos megoldásként annyi engedményt tettek, hogy több nem-katonai és technikai támogatást tesznek lehetővé a civilek védelmében. További egyeztetések után engedélyezhetik az ellenállók katonai kiképzésben és tanácsadásban részesítését is.

Máshonnan is jöhet erősítés

Amerika eddig tartotta magát ahhoz, hogy nem szállít fegyvereket a szíriai felkelőknek. A New York Times beszámolója szerint azonban Barack Obama elnök, aki ősszel elutasította tanácsadói javaslatát az ellenállók fegyverzésére, újragondolhatja stratégiáját, ha tovább romlik a helyzet Szíriában. Mindeddig Obama azért vonakodott ezt a lépést megtenni, mert szeretné elkerülni, hogy az USA proxyháborúba keveredjen Aszad elnök kormányával, illetve iráni és orosz hátországával. Attól is tart, hogy az általa szolgáltatott fegyverek civil életeket olthatnak ki, és ellenséges kezekbe kerülve izraeli vagy amerikai érdekeket sérthetnek. Ennek a stratégiának az az ára, hogy leszűkíti az USA befolyását azoknál az érdekcsoportoknál, amelyek várhatóan hatalomra jutnak Aszad bukása esetén.

Oroszország továbbra is ellátja katonai és pénzügyi forrásokkal az Aszad-kormányt. Irán fegyverekkel és speciális tanácsadókkal támogatja a rezsimet. A libanoni síita Hezbollah harcosokat küldött Szíriába a kormánycsapatok megerősítésére. Az ellenzéki oldalon az al-Kaidához közel álló egységek kapnak anyagi és egyéb támogatást anyaszervezetüktől – állítja a New York Times.

Nemcsak a fegyver jelent erőforrást

A hétfői brüsszeli megbeszélésen az EU diplomatái megerősítették abbéli szándékukat, hogy növelik a szíriai civileknek eljuttatott segély mennyiségét. Ezt egyébként már rögzítették januárban, egy ebben a témában rendezett kuvaiti konferencián. Az Európai Unió Tanácsának jelentése alapján az Európai Unió eddig több mint 321 millió eurónyi adományt juttatott el Szíriába, ezzel a legjelentősebb humanitárius támogatója a háború sújtotta országnak.

Az USA 50 millió dollárnyi nem katonai támogatással erősítette már az ellenzéket, többek között távközlési eszközökkel, számítógépekkel, túlélőfelszerelésekkel és a kapcsolódó kiképzésekkel. Ezen felül 365 millió dollárnyi segélyt küldött a civileknek. Katar 100 millió dollárt folyósított csütörtökön, az arab államok által Kuvaitban felajánlott 900 millió első tételeként.

Ugyanakkor az Orvosok Határok Nélkül szervezet arra figyelmeztetett januárban, hogy a Szíriába érkező nemzetközi segély oroszlánrésze a kormány által ellenőrzött területeken köt ki, az ellenállók által megszállt településekre csak a töredéke jut el.