Freedom House: Putyin „vasökle” egész Eurázsiára nyomást gyakorol

A Freedom House múlt héten publikált éves értékelése kiemeli az Oroszországra jellemző autoriter tendenciák térnyerését, hangsúlyozza a demokratikus értékek hanyatlásának problémáját a régióban, és elítéli a „vasököl” korának visszatérését Eurázsiában.

Az amerikai székhelyű szervezet „Szabadság a világban” című éves átfogó elemzésében a világ országainak szabadsági fokát jellemzi különböző mutatók segítségével. Az elemzés szerint a demokratikus elvek megvalósulását mérő statisztikák 2012-ben világszinten romlottak, a modern autoriter hatalmak „egyre okosabban élnek vissza népeik jogaival.” A Freedom House elemzése az iráni helyzet romlása mellett Vlagyimir Putyin második elnökségét emeli ki az óvatosságra intő tendenciák közül.

 Putyin kiszámított úton halad a független politikai és civil tevékenységek megbénításának útján, azon törvények által, melyek korlátozzák a tüntetéseket, az NGO-k munkáját, és a szólásszabadság megvalósulását az interneten” – írja az elemzés.

Az elnök megválasztását kísérő visszásságok felsorolása mellett a szervezet Medvegyev szerepére is kitér, elítélve őt azért, mert lehetővé tette Putyin számára a törvénysértőként aposztrofált visszatérést.

Az elemzés a politikai szabadságjogok korlátozására vezeti vissza azt a tényt, hogy a 2011 decemberi parlamenti választások után kialakuló elégedetlenséget nem kísérték nagyobb jelentőségű megmozdulások. A demonstrációk számos aktivista letartóztatásához vezettek, céljukat, a választási eredmények felülvizsgálatát pedig nem érték el. Hasonlóképpen alakultak az események a márciusi elnökválasztás után is, a Putyin beiktatása alkalmából kialakuló tüntetést a rendőri erők erőszakkal oszlatták fel. A Freedom House egyértelműen kijelenti, hogy az elnökválasztás eredményei a választói akarat eltorzításának hatására alakultak Putyin javára, amiben számos tényező mellett nagy szerepet játszottak a hivatalban lévők visszaélései, a média-hozzáférés korlátlansága, valamint a választási folyamat során megfigyelt hiányosságok is. Az elemzés mindezekből azt a következtetést vonja le, hogy Oroszország nem tekinthető választói demokráciának.

A régi-új elnök első intézkedései között nemcsak a tüntetésekkel szembeni erőteljesebb fellépés szerepelt, hanem az NGO-k tevékenységét és az internet-hozzáférést korlátozó szabályozások megalkotása is. A rágalmazás és hazaárulás fogalmának kriminalizálásával és kibővítésével a kormány számos tevékenységet helyezett a büntetőjog hatálya alá. Ezek között mindennapos interakciók is szerepelnek, így lehetővé teszik bármilyen kritikus személy vagy szervezet kiiktatását. A média korlátozása nem jelent újdonságot. A kormány már jó ideje kezében tart minden állami médiumot, az újságírók előtt pedig tizenkilenc, a putyini érában véglegesen „elhallgattatott” kollégájuk elrettentő példája áll. A média szabadságának érvényesülését gátolja az a tény is, hogy 2012 novemberében több mint 180 internetes oldal került feketelistára. A Freedom House elemzése szerint mindezek az intézkedések a társadalom megfélemlítését, passzivitásba kényszerítését szolgálják.

Az értékelés kiemeli továbbá, hogy a bíróságok függetlenségének követelménye nem valósul meg, a kormányzati elvárások ránehezednek a döntések meghozatalára. A korrupció átütő erővel van jelen mind a politikai, mind az üzleti világban, a számonkérhetőség hiánya miatt pedig egyre egyértelműbben nyilvánulnak meg az anyagi juttatások által szerzett előnyök. A korrupció-ellenes intézkedések, bár retorikailag megindultak, nem érik el a magasabb társadalmi rétegeket. Anatolij Szergyukov védelmi miniszter elbocsátása, illetve Szergej Ivanov és Igor Suvalov gyanúba kerülése ellenére a Freedom House úgy látja, nem egyértelmű, hogy a kampány a valódi felelősöket sújtja-e.

A vallás és a tudományos élet kapcsán is több ellentmondásos kérdés merül fel. Az ortodox kereszténység egyértelműen privilegizált helyzetet élvez, míg a nem hagyományos vallások követőinek körülményeit gyakran nehezítik meg az állami és regionális szervek. A tudományos rendszer sem mentes a korrupció alól, emellett egyes vitatott témák feldolgozása (mint például az 1932-33-as ukrán éhínség) hatósági ellenállásba is ütközhet.

A Freedom House elemzése az észak-kaukázusi helyzet tarthatatlanságára is kitér, kiemelve, hogy katonák, felkelők és civilek százai halnak meg erőszakos cselekmények következtében minden évben, amihez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a kormány nem képes békés úton rendezni az etnikai kisebbségek helyzetét.

Az LGBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) csoportok is állandó zaklatásnak vannak kitéve, a kormányerők pedig semmit sem tesznek ennek megakadályozására. Mi több, Szentpétervár, és példáját követve több más település is büntetést helyezett kilátásba az „LGBT propaganda” terjesztői számára. Az elemzés szerint a nők helyzete is hagy maga után kívánnivalókat, mind a politikai hatalomhoz való hozzáférés, mind a kényszerű prostitúció, mind a családon belüli erőszak terén. A hatóságok nem avatkoznak bele a családok belsőként kezelt ügyeibe, ezért képtelenek megvédeni a nőket az itt bekövetkező erőszaktól. 

Mindezek alapján nem véletlen tehát, hogy az elmúlt egy évtizedben Oroszország a „részlegesen szabad” államok közül átkerült a „nem szabad” kategóriába, és a trendek jelenleg is a helyzet romlását mutatják. A szervezet emellett úgy vélekedik, hogy az autoriter tendenciák erősödése Oroszországban az egész eurázsiai régióra kihat.

Eurázsia, az egykori Szovjetunió országait tekintve, a balti államok kivételével versenyben áll a Közel-Kelettel a világ leginkább elnyomás alatt álló régiója címért… az autoriter kísértés még olyan eurázsiai országok számára is fenyegetést jelent, melyek az elmúlt években dinamikusan, bár sokszor tévúton haladtak a demokrácia felé.”

Az elemzés különösen a putyini kormányzat Ukrajnára gyakorolt negatív hatásait hangsúlyozza.

Oroszország már az elmúlt években is éles hangú kritikákkal reagált a Freedom House éves elemzésére, hozzá nem értéssel és politikai elfogultsággal vádolva a szervezetet.