Beinthet az kongresszus Puerto Ricónak

Bár Puerto Rico novemberben úgy döntött, az Egyesült Államok tagállamává szeretne válni, a jelenlegi amerikai gazdasági mutatók és az eladósodottság miatt lehetséges, hogy az amerikai kongresszus „nem fogadja tárt karokkal”, inkább a jelenlegi helyzetet tartaná fenn – vélekedett Szabó Éva Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa.

A szakértőt azzal kapcsolatban kereste meg az MTI, hogy az amerikai elnökválasztással egy időben Puerto Ricóban népszavazást tartottak a sziget politikai státusának megváltoztatásáról, és a választópolgárok úgy döntöttek, azt szeretnék, hogy Puerto Rico az Egyesült Államok tagállama legyen. 

Szabó Éva Eszter kifejtette, a két részkérdésből álló referendum első fele arra vonatkozott, hogy a szavazók meg akarják-e változtatni az Egyesült Államokkal 114 éve fennálló kapcsolatot. A mintegy kétmillió választó 53 százaléka voksolt a változtatásra. A második kérdés az új státusra vonatkozott, a szavazók 62 százaléka a szövetségi állam, 32 százaléka a szélesebb körű autonómiát jelentő „szuverén társult állam”, 4 százaléka pedig a független állam lehetőségét támogatta – emlékeztetett.

Több mint 400 ezren csak az első kérdésre adtak választ, a másodikra nem, az egyetemi oktató szerint ezzel jelezték, hogy nem értenek egyet a kérdésfeltevés módjával. A népszavazás bírálói azt rótták fel a kormányzónak, hogy a jelenlegi státus nem szerepelt lehetőségként. Az oktató felidézte, hogy az elmúlt 45 év alatt az idei népszavazás már a negyedik volt, amelyet a sziget politikai státusáról tartottak. Bár a csatlakozást támogatók aránya fokozatosan növekedett, az 1967-es, 1993-as és 1998-as referendumokon a többség a meglévő státus fenntartását támogatta. 

Puerto Rico jelenleg az Egyesült Államok úgynevezett függő területe, szabadon társult állam, amely az Egyesült Államoktól pénzügyi támogatást kap – közölte. Ha a sziget szövetségi állammá válna, évente 20 milliárd dollárral több támogatást kapna a szövetségi alapokból, erre nagy szüksége lenne a 13 százalékos munkanélküliség miatt. 

Szövetségi államként Puerto Rico két helyet kapna az amerikai szenátusban és ötöt a képviselőházban, ami lényegesen növelné az érdekérvényesítés lehetőségét, mivel jelenleg csak egyetlen, szavazati joggal nem rendelkező képviselője van a kongresszusban. 

A csatlakozást támogatók hangsúlyozzák, hogy – amint az Hawaii 1959-es szövetségi állammá válásakor történt – nemcsak Puerto Ricónak, hanem az Egyesült Államoknak is javára válna a sziget státusának megváltozása: Puerto Rico lakosai ugyanis jelenleg nem fizetnek szövetségi jövedelemadót, az ott működő cégek pedig mentesülnek a vállalati adó alól – magyarázta. 

Kitért arra is, hogy Barack Obama amerikai elnök 2011 nyarán kijelentette, hogy tiszteletben tartja a Puerto Ricó-iak akaratát a sziget státusával kapcsolatban. Az elnök támogatása szükséges, de nem elégséges a sikeres csatlakozáshoz, a státus megváltoztatásához ugyanis az amerikai kongresszus mindkét házának jóváhagyása szükséges. 

A sziget belpolitikai erőinek is nagy szerepük van a folyamatban – fejtette ki Szabó Éva Eszter. A 2009-től kormányzó, a tagállamiságot pártoló Luis Fortunót (Új Progresszív Párt, PNP) a novemberi választások eredményeként Alejandro García Padilla (Demokratikus Néppárt, PPD) váltja jövőre, a voksolás győztese viszont a status quo mellett tette le a voksát. Ugyanakkor újraválasztották az amerikai kongresszusban Puerto Ricót képviselő Pedro Pierluisit (PNP), aki a tagállamiság szószólója.

Hangsúlyozta, a sziget politikai státusának sorsát befolyásolják a gazdasági kilátások is. Bár a karibi térségben Puerto Ricónak van az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, az elmúlt négy évben romlottak a növekedési mutatói. A szigetállam a 23 380 dolláros egy főre jutó GDP-jével az Egyesült Államok legszegényebb tagállama lenne. Az amerikai gazdasági mutatók és az eladósodottság miatt elképzelhető, hogy a kongresszus nem fogadja tárt karokkal Puerto Ricót, hanem inkább a jelenlegi helyzetet tartaná fenn. 

Puerto Rico területe felfedezésétől kezdve több mint 400 éven át a spanyol korona fennhatósága alá tartozott, az 1898-as spanyol-amerikai háború után került az Egyesült Államokhoz az utolsó spanyol gyarmatokkal, azaz Kubával, Guammal és a Fülöp-szigetekkel együtt – idézte fel a sziget történetét a szakértő. Hangsúlyozta, hogy Puerto Rico nagyon értékes volt: a sziget az Egyesült Államoknak a Panama-csatornához vezető, kulcsfontosságú hajózási útvonalán fekszik. Továbbá a főváros, San Juan az egyik legnagyobb természetes kikötő a karibi térségben. 

Beszámolt arról is, hogy Puerto Rico lakosai 1917-ben kaptak amerikai állampolgárságot, a szigetnek 1947-ben adtak részleges önkormányzati jogot, és a szavazók először 1948-ban választhattak maguknak kormányzót. Az Egyesült Államok keményen fellépett a nacionalista erőkkel szemben, különösen miután 1950-ben Washingtonban két függetlenségi aktivista merényletet kísérelt meg Harry Truman elnök ellen. 

Puerto Ricónak 1952 óta van alkotmánya, ez amerikai nemzetközösségi státust garantál a szigetnek, a belügyekben elismeri az autonómiát. A gazdasági és pénzügyek többségében azonban továbbra is az Egyesült Államok dönt. 

Kiemelte, az Egyesült Államok és Puerto Rico kapcsolatának meghatározó eleme a migráció, a sziget lakosai az első világháború után kialakult munkaerőhiány miatt kezdtek el tömegesen bevándorolni az Egyesült Államokba. A 2010-es népszámlálási adatok szerint 4,6 millió Puerto Ricó-i él az Egyesült Államokban, míg a sziget lakossága 3,9 millió – mondta Szabó Éva Eszter.