A rakétavédelmi rendszer újra feszültséget generál

Visszalépés következhet a rakétavédelmi programról szóló orosz-amerikai egyezkedésben. Úgy tűnik, hogy a két nagyhatalomra is igaz a mondás, mi szerint két dudás nem fér meg egy csárdában – esetünkben ez a csárda a Fekete-tenger. Az az amerikai elképzelés, hogy Aegis típusú rakétákat telepítenének az itt állomásozó hadihajóikra, már túl közelinek bizonyult.

A november végi állapotot még azzal lehetett leírni, hogy a haladás lehetséges, ehhez képest Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes hétfői nyilatkozata már visszakanyarodik az eddigi orosz állásponthoz: egy, az orosz határokat megközelítő rakétavédelmi rendszer stratégiailag fenyegető, destabilizáló, és elősegítheti egy fegyverkezési verseny elindulását, Moszkvától pedig akár komoly reakció is várható.

A fő problémát az okozhatja, hogy az Egyesült Államok nem veszi figyelembe az orosz fél aggodalmát, ami lényegében a kezdetek óta változatlan: mi a garancia arra, hogy a rakéták, amiket most Irán vagy Észak-Korea felé állítanának be, nem fognak később Moszkvára mutatni? Súlyosbító körülmény, hogy a NATO-nak lehetősége is van arra, hogy megtagadja a garancia nyújtását. Oroszország viszont a legkisebb egyet-nem-értésnél az erejét fitogtatja – Rogozin szerint ez nem fenyegetés, a nyers őszinteség csak a tárgyalások javát szolgálja, és világossá teszi az álláspontjukat. Valószínűleg a tárgyalások további menetét is döntően befolyásni fogja, hogy a védelmi kérdésekre hagyományosan kényes Oroszország mennyire érzi fenyegetve magát.